Javítsuk eszperantóval az olvasást!
A 2025-ös PISA-vizsgálatban a magyar 15 évesek szövegértési eredménye 452 pont lett, szemben az OECD 461 pontos átlagával. Ez 21 pontos romlás 2022-höz képest.
A szövegértés nem műveltségi luxus. Aki tizenöt éves korában nem érti biztosan, amit olvas, nehezebben tanul szakmát, nehezebben képzi tovább magát, és nehezebben igazodik el egy szerződésben, álláshirdetésben vagy az információk egyre bonyolultabb világában. Ha ezeket a különbségeket nem sikerül csökkenteni, újratermelődhet a szegénység és a társadalmi leszakadás.
Érdemes minden észszerű és megfizethető pedagógiai lehetőséget megvizsgálni. Ilyen lehet egy elsőre meghökkentő eszköz: az eszperantó – nem végcélként, hanem rövid, előkészítő programként.
Tudományos alapok
Az OECD PISA olvasási keretrendszere szerint a szövegértéshez az olvasás technikáján túl a szavak, a nyelvtan és a nagyobb nyelvi és szövegszerkezetek ismerete is szükséges. Az OECD arra is rámutat, hogy az olvasási készségek fejlesztése nem kizárólag az anyanyelvi órákon történik: szerepet kaphatnak benne más tantárgyak, köztük az idegen nyelvek is.
Ilyen nyelvi tudatosságot kíván fejleszteni az Erasmus+ keretében létrehozott Multilingual Accelerator (MLA) program. A 8–10 éveseknek készült, 60 tanórás program mintegy 300 gyakori szótőre és toldalékra épül, mégis ténylegesen használható nyelvtudást ad. A tananyag használatához a tanároknak sem kell előzetesen tudniuk eszperantóul.
A módszert Bulgária, Horvátország és Szlovénia iskoláiban két éven át próbálták ki. A program végén az MLA-t tanuló gyerekeket azonos létszámú kontrollcsoporttal hasonlították össze. Az MLA-csoport jobb eredményt ért el az anyanyelvi nyelvtani fogalmak felismerését és a nyelv működésének megértését mérő feladatokban.
Ebből nem következik, hogy hatvan óra eszperantó bizonyítottan javítja a PISA-eredményt. Az viszont igen, hogy tudományosan indokolt megvizsgálni: egy nyelvi tudatosságot fejlesztő program javíthatja-e az anyanyelvi szövegértést és más alapkészségeket is.
Korábbi kezdeményezések
Az elképzelés nem új. A brit oktatásügyi hatóság már 1922-ben kedvezően értékelte az iskolai eszperantókísérleteket; a tanárok az angol beszéd, fogalmazás és nyelvtani tájékozódás javulásáról számoltak be. Az 1970-es években Szerdahelyi István magyar nyelvész vezetésével ötországos kísérlet vizsgálta, segíti-e az eszperantó az általános nyelvi tudást, az anyanyelv jobb megértését és további nyelvek tanulását.
Tim Morley brit tanár 2012-es TEDxGranta-előadásában „ugródeszkának” nevezte ezt a módszert. Beszámolt olyan ötéves gyerekekről, akik angolul még küszködtek az olvasással, eszperantóul viszont megtapasztalták, hogy képesek olvasni.
Európai figyelem
Az Európa jövőjéről szóló konferencia digitális platformján „Az EU-nak jobb nyelvtanulásra van szüksége” című javaslat lett az oktatás, kultúra, ifjúság és sport témakör legtámogatottabb ötlete. A javaslat azt szorgalmazta, hogy az MLA tapasztalataira építve az EU mind a 27 tagállamában próbálják ki ezt az előkészítő nyelvtanulási programot.
Az Európai Parlament CULT bizottsága számára készült 2022-es tanulmány ugyanezt a kezdeményezést külön is kiemelte: a 16 274 polgári ötlet között az ötödik legtámogatottabb volt. A tanulmány az MLA-t sikeres programként ismertette, és a 8–9 éves tanulók idegennyelvi készségeinek gyors és szignifikáns javulásáról számolt be.
Magyarországi helyzet
A KSH szerint 2022-ben a 25–64 évesek 49 százaléka ismert legalább egy idegen nyelvet, míg az uniós arány 75 százalék volt. A legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél ez mindössze 15, a diplomásoknál 78 százalék. A nyelvtudás így részben társadalmi kiváltsággá válik.
Néhány, eltérő társadalmi hátterű iskola harmadik osztályaiban indulhatna körülbelül 60 órás program megfelelő kontrollcsoporttal. Mérjük meg, fejlődik-e az anyanyelvi szövegértés és a nyelvi tudatosság, javulnak-e az írási, olvasási és számolási készségek, erősödik-e a nyelvtanulási önbizalom, könnyebbé válik-e később más nyelvek elsajátítása – és mindenekelőtt: segít-e a módszer azoknak a gyerekeknek, akik családi hátterük miatt hátrányból indulnak.
Ha nem működik, mondjuk ki. Ha működik, használjuk.
A PISA figyelmeztetést adott. Társadalmi felelősségünk, hogy ne törődjünk bele abba, ha a gyermek jövőjét már induláskor nagyrészt meghatározza, milyen családba született. Az eszperantó itt nem cél, hanem egy megvizsgálandó eszköz. Nem hinni kell benne. Ki kell próbálni és meg kell mérni.
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
