Polyák Gábor: „Egy pályázat elbírálásánál nem lehet szempont, hogy ki kire szavaz”
Új elnökkel és átalakult összetétellel kezdi meg működését a Médiatanács. Az Országgyűlés kedden Polyák Gábort választotta a testület élére, aki szerint több sürgető feladat vár rá: az európai médiaszabadságról szóló jogszabály átültetése, a médiapiaci változások vizsgálata, valamint egy új, átlátható támogatási rendszer kialakítása. – Ez most nem olyan, hogy ráérünk, és kitaláljuk, mi a legfontosabb, hanem sorban jönnek a feladatok, és mindegyiket fel kell venni, bele kell állni és bízni kell benne, hogy nem törik bele a bicskánk – fogalmazott Polyák Gábor.
A médiajogászt, kutatót, egyetemi oktatót 132 képviselő támogatta, 52-en ellene szavaztak, tartózkodás nem volt. A parlament négy új tagot is megválasztott: a Tisza jelöltjeiként Bencsik Márta jogászt és újságírót, Bodrogi Bea Judit médiajogászt és emberi jogi ügyvédet, valamint Nagy Krisztina jogászt és médiapedagógust, a Mi Hazánk jelöltjeként Tóth Máté energiajogászt. A Fidesz jelöltje, Szabó László és a KDNP jelöltje, Pindroch Ferenc nem kapta meg a szükséges támogatást; a szavazás után a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből. Tóth Máté tagsága rövid életű lehet, mivel indul a Mi Hazánk alelnöki posztjáért, ami összeférhetetlen lenne.
Sürgető feladatok és a sajtóalap
Polyák Gábor szerint az európai médiaszabadság törvény átültetése az egyik legsürgősebb feladat, amely a szerkesztői függetlenséget, a médiapluralizmust és az újságírói forrásokat védi. Az Indexet működtető Indamedia és a Blikket egykor kiadó Ringier összeolvadásának vizsgálata is a sor elejére kerül, mert az piaci bizonytalanságot teremtett. A szervezetet is át kell nézni, mert az elmúlt négy évben nehezen magyarázható személyi fejlesztések történtek. A sajtóalap létrehozása szintén sürgős, mivel a pályázatok mielőbbi kiírása egyes médiatermékek túlélését jelentheti. A törvény szerint a minőségi újságírást és a független szerkesztőségeket kell támogatni, ezeket a puha szempontokat egyértelmű kritériumokhoz kell kötni. Helyi, nonprofit média akár működési támogatást is kaphatna, for-profit médium esetében inkább uniós pályázati önerő vagy fejlesztési támogatás indokolható. Az állami hirdetések korábbi diszkriminatív elosztását nem szabad folytatni. – Egy pályázat elbírálásánál semmiképp sem lehet szempont, hogy ki kire szavaz – szögezte le.
Influenszerek és a testület szerepe
Polyák Gábor a parlamenti bizottsági meghallgatásán az influenszerekről is beszélt. Szerinte a Médiatanácsnak nem felügyelni, szankcionálni vagy regisztrációs kötelezettséget előírni kell számukra, hanem figyelembe venni őket, mert jelentős súlyuk van a médiapiacon. A Médiatanács az NMHH önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló szerve, amely saját hatáskörében dönt, és csak a törvénynek van alárendelve. Feladata a médiapiac és a médiaszolgáltatók hatósági felügyelete, a rádiós frekvenciák pályáztatása, a műsorkvóták ellenőrzése, gyermekvédelmi feladatok ellátása, valamint a támogatási források odaítélése és a felhasználás ellenőrzése. A 2026-os szabályozás alapjaiban változtatta meg a testület összetételét: a korábbi öt tag helyett hét tagból áll, hármat a kormánypárti, hármat az ellenzéki frakciók jelölnek, az elnököt szakmai pályázaton választják ki. Az elnök megbízatása öt, a tagoké négy évre szól. A változások azért fontosak, mert a Médiatanács politikai függetlenségét az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen bírálták: a rádiós frekvenciák pályáztatásánál szűkült a verseny, kormánybarát szereplők erősödtek, és a testület jellemzően nem lépett fel az állami hirdetések egyenlőtlen elosztása ellen sem.
