Tarr Zoltán: Nem szabad politikai indulatból vagy a közönség elvárásainak alávetve cselekedni
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kossuth Rádió Felkelő című reggeli hírműsorában beszélt az intézményi változásokról. A beszélgetés során szóba került Ókovács Szilveszter, Vidnyánszky Attila és Schmidt Mária is.
Tarr Zoltán a műsorvezetőnek elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek átvilágítása során nemcsak a Hankó-botrányt vizsgálják, hanem az alap teljes működését több évre visszamenőleg. Mint fogalmazott, az új kormány gyakorlatilag minden területen öt évre visszamenőleg folytat vizsgálatot, a határon túli támogatások esetében pedig tíz esztendőre tekintenek vissza. Hozzátette: ennek egy szelete a fél év alatt elszórt 17,3 milliárd forint.
Arra a kérdésre, hogy van-e olyan konkrét támogatás, amiről már most bizonyítható, hogy gyanúsan használták fel, vagy pártfinanszírozásra ment, a miniszter hangsúlyozta, hogy az átvizsgálásnál tartanak, és az esetlegesen talált eredmények megítélése és besorolása nem az ő feladatuk. Elmondta: minden gyanúsnak ítélt esetben megteszik a megfelelő jogi lépéseket, de nem a hatáskörükbe tartozik ezek definiálása.
A miniszter kiemelte, hogy az alkotóktól, a művészektől és a kreatív szakemberektől azt várják, hogy kreatívak legyenek és alkossanak. Nem gondolja, hogy egy kormánynak az lenne a feladata, hogy politikai hűség alapján osztályozza vagy támogassa a művészeket. Mint mondta, a szakmai értékelés és mérték lesz a meghatározó, és nem gondolják, hogy aki az elmúlt tizenhat évben volt alkotó, azt a kulturális életből teljes mértékben ki kell vezetni.
A beszélgetés során szóba került a Budapesti Operettszínház is, ahol az igazgatót már a vizsgálat ideje alatt felfüggesztették. Tarr Zoltán elmondta, hogy az intézmény esetében a feszültségek és nehézségek nagyon korán láthatóak voltak, és viszonylag későn tudtak lépni az erőforrások szervezése miatt. Magától a társulattól érkeztek olyan jelzések, amelyek alapján úgy ítélték meg, hogy fel kell menteniük az igazgatót, hogy a színház működése és a vizsgálat viszonylag normalizált állapotok között tudjon lefolyni.
Az Operaház kapcsán a műsorvezető felvetette, hogy bár Ókovács Szilveszter igazgatóval szemben vannak szakszervezeti kifogások, az intézmény prosperál, és az Operettszínházzal ellentétben ott az a probléma, hogy nem tudnak elég előadást tartani olyan áron, hogy a magyar nézők is bejussanak. A miniszter erre úgy válaszolt, hogy nem Ókovács Szilveszter személyiségét pontozzák, hanem a panaszokat és a működéssel összefüggő nehézségeket vizsgálják meg. Mint fogalmazott: nem szabad politikai indulatból és politikai elvárásoknak vagy a közönség elvárásainak alávetve cselekedni.
A műsorvezető ezután Vidnyánszky Attilára kérdezett rá, hogy mitől függ, hogy a Nemzeti Színház igazgatója kitöltheti-e a mandátumát. Tarr Zoltán elmondta, hogy a vizsgálat befejezése után tudják majd megmondani, szükség van-e arra, hogy a mandátuma alatt olyan lépéseket tegyenek, amelyek lerövidítenék azt, vagy erre nincs szükség. Úgy tudja, hogy Vidnyánszky Attilával Nagy Ervin és Sipos Imre helyettes államtitkár már találkozott, és ő is fog vele találkozni. A Nemzeti Színházzal kapcsolatban a gazdasági, a jogi és a munkajogi kérdéseket vizsgálják, illetve a társulatok és a vezetés viszonyát is nézik, valamint azt, hogy milyen beszállítókkal dolgoztak, milyen projekteket hajtottak végre, és mennyire volt kiszámítható és fenntartható a gazdálkodás.
Arra a felvetésre, hogy hosszú távon terveznek-e olyan összeférhetetlenségi szabályt bevezetni, amely meggátolná a hatalomkoncentrációt, a miniszter elmondta, hogy általában a hegemóniára törekvést igyekeznek távol tartani a jövőben maguktól. Mint fogalmazott, az a szándékuk, okulva az elmúlt tizenhat esztendőből, hogy próbáljanak olyan jogi elemeket is bevezetni, amelyek ezt a hegemóniára törekvést a későbbiekben is megnehezítik. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt teljes mértékben felszámolni nem lehet, de törekszenek rá, hogy ne egy személy, egy bizonyos megértés és megközelítés határozza meg, hogy általában a kultúra területén vagy egyes területein mik történnek.
A Terror Háza kapcsán felmerült, hogy miért volt szükség az intézmény gyors bezárására és Schmidt Mária átvilágítás előtti eltávolítására. A miniszter azt válaszolta, hogy ebben az esetben volt egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelyet az előző rendszer arra hozott létre, hogy a közpénz elveszítve közpénz jellegét, különböző, az előző kormány ideológiai és politikai elképzeléseinek megfelelő célokra legyen használható. Mint mondta, azzal, hogy megszüntették ezeket az alapítványokat, egy új jogi helyzet állt elő, amelynek következménye volt, hogy a főigazgató megbízási szerződése megszűnt, és nem készítettek vele újat.
