Nemes Nagy Ágnes újraértelmezett írása a Két semmi közt kötetben
2026 januárjában került sor a Nemes Nagy Ágnes életműsorozatának legújabb darabjának, a Két semmi közt című könyv bemutatójára, amely az Írók Boltjában zajlott. A kötet a Jelenkor Kiadó által kiadott sorozat negyedik részeként a szerző eddig meg nem jelent vagy hagyatékban maradt írásait gyűjti egybe. Ferencz Győző, a kötet szerkesztője, hangsúlyozta, hogy az irodalmi hagyatékban talált írások nemcsak újraértelmezik a szerző pályáját, hanem a korábbi munkák folytatásaként is értelmezhetők.
A hagyaték és az alkalmi írások szerepe
A kötet középpontjában nem csupán a Nemes Nagy Ágnes prózai életművének bemutatása áll, hanem az alkalmi szövegek gyűjteménye is, amelyek köszöntők, megemlékezések és rövid portrék formájában tükrözik a szerző miliőjét. Az írónő karakterisztikusan jellemezte pályatársait, mint Kassák Lajos, Füst Milán, Szabó Magda és Rónay György, lendületes és átfogó érzésvilággal.
A gyűjtőmunka jelentősége
Kemény Aranka, a kötet másik szerkesztője, a gyűjtés folyamatáról és a hagyatékban fellelhető anyagról nyújtott tájékoztatást. A gyűjtőcím alatt több mint 1800 fóliót kellett áttekinteniük, melyek közül ki kellett választani azokat az írásokat, amelyek önálló szövegként értelmezhetők. Ferencz Győző azokat a személyes hangú prózákat emelte ki, amelyekben Nemes Nagy Ágnes saját pályájáról, a nyilvánosság korlátairól, valamint erkölcsi dilemmáiról számolt be.
A bukás és a vállalhatóság
A Kudarc és siker című írásban Nemes Nagy Ágnes a hallgatás éveit bukásként éli meg, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a korábban írt szövegei máig vállalhatók maradtak. A kötetben fellelhető esszék között sok írás maradt megjelenés nélkül politikai és személyes okok miatt, amelyek az irodalom és politika viszonyáról, valamint contemporális népi írókról alkotott véleményeket tartalmaznak.
A színház és a média közötti párbeszéd
Az este külön figyelmet kapott egy 1989-es Újhold évkönyvhöz készült televíziós beszélgetés forgatókönyve, melynek kidolgozása során Nemes Nagy hangsúlyozott figyelmet szentelt a tiszta kifejezésmódnak. Ferencz Győző megjegyezte, hogy a forgatókönyv olvasása során olyan érzésünk támad, mintha a szavakat már hallottuk volna, mivel részletesen megmutatja, ki mit mond a beszélgetés során. Azok, akik a „nagyasszony” titulussal illetik, most bizonyító erejű dokumentumot kaptak, amely alátámasztja Nemes Nagy elkötelezettségét a minőségi médiakészítés iránt.
A költészet tárgyalása
A bemutató végén Ferencz Győző felolvasta egy hátrahagyott írást, amelyben Nemes Nagy Ágnes saját költői helyzetét próbálja dokumentálni. A részlet az objektív líra fogalmának kialakulásáról szólt: „Ebben a végtelen süketségben, a rosszindulat és a hozzá nem értés hullámai közt kellett valami ürügyet, fogózót, fügefalevelet, skatulyát találnom arra, amit csinálok.” Ferencz Győző érvelése szerint ezek a szavak kemények és keserűek, de összhangba hozhatók a politikai kontextus mögött rejlő érzelmeivel, amely új megvilágításba helyezi a szerző líráját.
