Home Szórakoztatás Klebelsbergné története a Liszt Intézetben

Klebelsbergné története a Liszt Intézetben

by Tihamer
0 comments

Klebelsbergné története a Liszt Intézetben

2026. január 24-én a londoni Liszt Intézet különleges eseményt rendezett, amely egybeesett a magyar kultúra napjával, valamint Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulójának megünneplésével. Az alkalomhoz kapcsolódóan bemutatták Hedry Mária Árnyéksors című kamaradarabját, amelyet a közönség nagy lelkesedéssel fogadott, részben Majzik Edit, Gajdó Delinke és Petneházy Attila előadásában, utóbbi pedig a darab rendezője is.

A pesthidegkúti Klebelsberg Kastély Kamaraszínházának repertoárjába illeszkedő színdarab különleges revelációt jelentett a londoni nézők számára. Érdekes, hogy sokan nem ismerik Klebelsbergné, Botka Sarolta drámai életét, különösen azt a hosszú második fejezetet, amely férje, a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922-es halála után következett be. A nézők előtt bontakozott ki Botka Sarolta életének egy izgalmas és megpróbáltatásokkal teli története.

Hedry Mária a bemutató után kiemelte, hogy drámája alapforrása Botka Sarolta kitelepítések alatt írt naplója volt, az Életutunk, amely 1878-ban született és 1964-ig élt. A színmű írójának komoly kutatómunkája során sikerült kibővítenie a naplót egy sor könyvtári és levéltári részlettel. A darab során a nézők betekintést nyerhettek a gróf és a polgári származású asszony kivételes életébe, valamint Klebelsberg vívmányaiba és kapcsolataiba, például a „magyar Paganinivel”, Hubay Jenővel való barátságba, amelyet Botka Sarolta támogató keze irányított.

Az előadás keretében azonban felfedezésre került a háborús évek, a nácik, nyilasok és a szovjet katonák által okozott szenvedés is, de különösen a kommunizmus idején átélt emberi megaláztatás részletei, amelyekkel Botka Sarolta szembesült. Özvegyként küzdött, hogy megőrizze férje vízióját és politikai örökségét a köztudatban, emiatt az eredetileg a Széchenyi Könyvtárra hagyott 6000 kötetes magánkönyvtárának megsemmisülése különösen súlyos vereségnek tűnt számára.

Így a londoni bemutató nem csupán a múltidézésről szólt, hanem egyféle késői igazságtétel is volt, megvilágítva Botka Sarolta küzdelmes életét és örökségét a nézők előtt.

You may also like

Leave a Comment