Az Amadeus minisorozat hatalmas baklövés
Csákvári Géza a minap egy merész állítást fogalmazott meg, miszerint a SkyShowtime által bemutatott Amadeus minisorozat nem más, mint egy elhibázott próbálkozás, amely párhuzamba állítható Alfred Hitchcock klasszikusának, a Psycho-nak a remake-jével – természetesen a kultikus zuhanyjelenet nélkül. A filmiparban ez a lépés egyszerűen érthetetlen és elfogadhatatlan.
A jelenség, amely a világ legrosszabb ötleteit előállítja, nem új. Jeff Goldblum karaktere a Jurassic Parkban, Dr. Ian Malcolm matematikus, ezzel kapcsolatosan mondta: „Azt hiszem, ez a világ legrosszabb ötlete. A legrosszabb!” Tény, hogy ez a megállapítás nem csupán a dínók újraélesztésére vonatkozik, hanem rengeteg más területre is, beleértve a művészeteket, ahol a rossz döntések sokszor felülmúlják a jókat.
S mint például az, hogy valaki Milos Forman 1984-es zseniális filmjét, az Amadeus-t egy újabb ötrészes minisorozat formájában adaptálja, egy olyan klasszikust, amely sosem veszített el a vonzerejéből, hiszen folyamatosan műsorra tűzik és elérhető különböző formátumokban.
A minisorozat elkészítésének indoklása egyszerűen nem világos. Az alkotás nem veszett el, sőt, a méltán népszerű történetet nem kellene újra feldolgozni, főleg nem alacsonyabb szintű, céltudatosan silányabb változatban. Még egy hosszabb játékidő sem elegendő ahhoz, hogy azt a csodát, amit Forman alkotott, pótolják. Az Amadeus nem csupán a zsenialitásról és a tehetségről, hanem az irigységről, a hatalomról és a teremtés csodájáról is mesél, az áldott és gyűlölt pillanatokkal együtt.
Ha pusztán az Amadeus minisorozat nézhetőségét nézzük, még elérhetünk vele öt órát, de a valóság az, hogy fájdalmasan érdektelen lett az egész. A zene és dramaturgia próbálkozása közhelyes és erőltetett, Will Sharpe, aki Mozartot játssza, csupán a figura arroganciáját képes átadni, de a drámához mélységet nem tud hozzátenni. Paul Bettany Salieri alakítása pedig kifejezetten nevetségessé válik, különösen amikor háborút hirdet Istennek, amely már sokkoló és megbocsáthatatlan.
A minisorozat sokkal inkább a csalódottság érzését kelti, mint a mély érzelmeket és gondolatokat, amelyeket a klasszikus film kiváltott a nézőkből. Egyszerűen végtelenül szomorú, hogy egy ilyen nagyszerű történetet ennyire félresiklott módon próbálnak újra feléleszteni.
Forrás: nepszava.hu/3307567_amadeus-minisorozat-kritika
