Ínycsiklandó lehetőségek vagy bukásra ítélt vállalkozások?
2026 márciusának végén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zajló események drámai fejleményekkel szolgáltak a NER köré épülő cégek részvényeinek árfolyamaiban. Az OPUS Nyrt., amely Mészáros Lőrinc érdekeltsége, egy órás kereskedés után már 10,5%-os esésben volt. Hasonló sorsra jutott a Jászai Gellért-féle 4iG Nyrt. részvényei is, amely 9%-kal csökkent, míg Tiborcz István tulajdonában lévő Gránit Bank Nyrt. papírjai 7,4%-kal estek, miután a nyitás során majdnem 20%-os zuhanással indultak.
A fennálló piaci helyzet figyelemre méltó, hiszen míg a NER-papírok szenvedtek, addig más nagyobb cégek részvényei, mint az OTP, MOL és Richter, enyhe emelkedést mutattak a megnyitás után. Ez a helyzet éles kontrasztban áll a Mészáros és Tiborcz nevével fémjelzett cégekkel, amelyek a múlt héten is jelentős veszteségeket könyveltek el, míg a 4iG Nyrt. 9,6%-ot, az OPUS Nyrt. pedig 12%-ot vesztett a pénteki kereskedés során. A NER-részvények eddig is alulteljesítettek a 2026-os év folyamán, 10-30%-os árfolyamveszteséget könyvelhettek el az emelkedő blue chippekhez képest.
A befektetők körében egyértelmű aggodalom fedezhető fel, amely a közelgő választások körüli kockázatkerüléshez köthető. Főként a NER-cégek esetében aggasztó, hogy teljesítményük szorosan összefonódik az állami támogatásokkal, amelyek egy kormányváltás következtében várhatóan drámaian csökkennének. Sőt, a Tisza-győzelme esetén ennél is kedvezőtlenebb forgatókönyvek várnak a cégekre.
A munkaalapú társadalom ellentmondásai
A magyar gazdaság 2026 eleji helyzete szintén komoly aggodalmakat vet fel. A munkanélküliségi ráta februárban a 10 éves csúcsra, 4,8%-ra emelkedett, ami éles ellentétben áll az Orbán-kormány által hirdetett munkaalapú társadalmi modell ígéreteivel. Az adatok és a hangulat a piacon mind arra utalnak, hogy a kormány által szorgalmazott módszerek nem hozták meg a várt eredményeket, és a gazdaság jövője továbbra is kérdéses.
Ezek az események és tendenciai figyelmeztetnek arra, hogy a politikai és gazdasági valóságok összeütközése a jövőbeli befektetői döntéseket is komolyan befolyásolhatja. A NER-papírok piaca és a munkaalapú társadalom elveire épülő intézkedések kétségeket ébresztenek nemcsak a gazdasági szakemberek, hanem a szélesebb közvélemény körében is, és újragondolásra szorulnak a jelenlegi rendszerek.
