Gazdák: mi jöhet az aszály után?
Nem lát olyan általános tendenciát az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium, amely szerint az ismétlődő aszályos évek miatt tömegesen hagynának fel a mezőgazdasági termeléssel a magyar gazdák – közölte a tárca az aszállyal és az azzal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó kérdésekre. Arra rámutattak viszont, hogy az ismétlődő szárazság egyes térségekben és ágazatokban jelentős termés- és jövedelemkiesést okoz.
A minisztérium értékelése nem feltétlenül esik egybe azzal, amit az elmúlt hetekben több termelő és érdekképviseleti vezető mondott. Augusztus végén Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke „brutálisnak” nevezte az idei aszály hatásait, és arra figyelmeztetett: ha még egy olyan év következik, amely ennyire vagy akár csak hasonlóan próbára teszi a termelőket, akkor szinte biztosan jelentősen csökken majd a megművelt hazai területek nagysága.
Koncz Máté szerint az elmúlt mintegy öt év nehézségei sok gazdaság tartalékait már teljesen felemésztették. Több békési gazdálkodóval is egyeztetett, s közülük többen jelezték, hogy már most eljutottak az utolsó fázisba. Volt, aki arról számolt be, hogy már meg is kezdte a mintegy 350 hektáros területén a működés felszámolását, amit az év végéig szeretne lezárni. „Egyszerűen elegem van” – indokolta döntését a gazda.
A gazdaságok számának csökkenése mögött a minisztérium szerint „hosszabb távú strukturális folyamatok” is állhatnak. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-as gazdaságszerkezeti összeírásának végleges adatai szerint 2023-ban mintegy 198 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon, ami 18 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban volt. Tíz év alatt 99 ezer gazdaság tűnt el: 2013-hoz képest harmadával csökkent a számuk.
A tárca szerint az agrárpolitika feladata elsősorban az alkalmazkodóképesség és a gazdaságok hosszú távú működőképességének erősítése, ebben pedig egyre nagyobb szerepet szánnak a mezőgazdasági vízgazdálkodás átalakításának. Ez nem pusztán újabb öntözőrendszerek kiépítését jelenti: a víz helyben tartását, a talaj vízmegtartó képességének javítását és a víztakarékos technológiák terjedését is az aszály elleni küzdelem részének tekintik.
Az Agrár-környezetgazdálkodási programban közel 20 ezer gazdálkodó alkalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek segítik a víz helyben tartását és a talajnedvesség megőrzését. A víztakarékos öntözési fejlesztésekre benyújtott több mint 660 kérelemből eddig közel 200 részesült támogatásban, összesen mintegy 38 milliárd forint értékben. A „Vizet a tájba!” program keretében eddig 5844 hektáron több mint 21,5 millió köbméter víz helyben tartása valósult meg.
Az idei aszály közvetlen következményeinek kezelésére több rendkívüli intézkedést is bevezettek. Az ország jelentős részére már május 15-én aszályhelyzetet hirdettek, majd a július 1. és augusztus 18. közötti időszakra augusztus 28-án az ország teljes területére megállapították azt. Ez azért fontos a gazdák számára, mert a vis maior eljárásokban nem kell külön dokumentummal bizonyítaniuk az aszály tényét.
A súlyosan károsodott szemes és silókukoricánál augusztus végéig lehetővé tették a zöldbetakarítást és -silózást is úgy, hogy a gazdálkodók megőrizhessék kárenyhítési jogosultságukat. A gazdálkodók likviditásának javítását szolgálja az a már korábban bejelentett 106 milliárd forint, amely augusztustól október közepéig juthat el a termelőkhöz. Emellett legfeljebb 500 millió forintos hitelállományt érintő moratórium és kedvezményes hitelkonstrukciók is rendelkezésre állnak.
A már bekövetkezett károk enyhítésére a kárenyhítési rendszer mellett a kukoricatermelők szeptember 30-ig 10,8 millió euró rendkívüli uniós támogatást kaphatnak. A megnövekedett költségek kompenzálására további 16,7 millió eurós EU-s forrás áll rendelkezésre, amelyet 2027 februárjáig fizetnek ki.
