Csak a kormány kevés a magyar gazdaság növekedéséhez
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési modellje fenntarthatatlan. A változáshoz reformokra, józanságra, kiszámíthatóságra, a belső erőforrások észszerű használatára és egy betartható euróbevezetési céldátumra van szükség.
Immár 26. alkalommal rendezték meg a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) „Újra a gyorsítósávban – Magyarország geopolitikai és gazdasági kilátásai” című pénzügyi csúcstalálkozóját. Az előadók a magyar gazdaság, társadalom és politika lehetőségeivel, valamint az ország geopolitikai és gazdasági kilátásaival foglalkoztak. A program Istenesné Solti Andrea, a HBLF elnökének szavaival indult, majd Bácsfalvi András, az elnökség tagja tartott rendhagyó bevezető előadást.
Az eseményen több politikus is részt vett. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter kiemelte: a hagyományos, pusztán tőke- és beruházásalapú növekedési modellek ideje lejárt. Helyette az itt élő emberek tudását és egészségét kell erőforrásként kezelni, a kutatás-fejlesztés és az innováció új alapokra helyezésével.
Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes arról beszélt, miként tud Magyarország megerősödni egy radikálisan átalakuló globális világrendben. Figyelmeztetett, hogy a gazdaságnak nyitottnak kell lennie, és hangsúlyozta: „a belső versenyképességet radikálisan növelni kell”.
Mikola Gergely, a Provident anyavállalatának globális vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a lakossági pénzügyi stabilitás és a makrogazdasági fejlődés összefüggését elemezte. Szerinte a fenntartható növekedés elképzelhetetlen a háztartások stabil pénzügyi helyzete nélkül, ezért fontos a pénzügyi tudatosság fejlesztése.
Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke szerint a tartós felzárkózás nem érhető el pusztán kormányzati ösztönzőkkel, vissza kell térni a transzparens, versenyalapú és kiszámíthatóan szabályozott piacgazdasági működéshez. Kritikát fogalmazott meg a hazai gazdaságpolitikával szemben, és sürgette az állami szerepvállalás újragondolását. A családtámogatásokat és a KKV-szektornak juttatott források jelentős részét fölösleges pénzpazarlásnak nevezte.
A „Visszaesés vagy siker?” című panelbeszélgetésben Király Júlia, Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond és Oszkó Péter vitatkozott az euróbevezetésről, a gazdasági stabilitásról, a reformok szükségességéről és a piaci bizalomról. Abban egyetértettek, hogy a jelenlegi modell fenntarthatatlan, a vita a reformok ütemezéséről és a társadalmi áldozatok mértékéről szólt.
Bod Péter Ákos bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, és sürgette a piaci torzulások, valamint a rezsitámogatások kivezetését. Király Júlia szerint hiba volt, hogy az állam a devizatartalékot nem svájci frankban tartotta a 2000-es évek elején. Járai Zsigmond az euróbevezetés elmaradását rótta fel, hozzátéve, hogy most van erre kormányzati szándék. Oszkó Péter szerint már az is sokat segítene, ha nyíltan beszélnének az euróról, megalapozatlan dátumok nélkül.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy több népszerűtlen lépésre is szükség lehet a gazdaság rendbetételéhez, például a támogatások visszavágására, a rezsicsökkentés kivezetésére, valamint az ársapka és a különadók megszüntetésére.
