Húszezer forintos dízelkompenzációt indít a kormány
Január óta több mint 120 forinttal emelkedett a gázolaj literenkénti ára, ami jelentős terhet ró azokra, akik naponta autóval járnak dolgozni, gyereket visznek iskolába, vagy vidéken nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a mindennapi közlekedést. Az európai dízelpiac ellátási gondokkal küzd, az olajkereskedelmet geopolitikai konfliktusok terhelik, ennek árát pedig a benzinkutakon fizetik meg az autósok.
A kormány erre a problémára havi ötezer, összesen húszezer forintos dízelkompenzációval válaszol. A támogatás első részlete szeptember 30-án érkezik, és a NAV tájékoztatása szerint automatikusan jár, nem kell külön igényelni.
A kompenzációt 110 kilowattos, nagyjából 150 lóerős teljesítményhatárnál húzták meg, és személyenként csak egy autóra jár a pénz. Így nem kapja meg ugyanazt az összeget a húszéves családi kombi gazdája és egy 600 lóerős dízelszörnyeteg tulajdonosa sem.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hol húzható meg az a határ, amelyen túl egy termék drágulása már állami kompenzációt követel. Ha a gázolajnál van ilyen támogatás, a benzinnél miért nincs? Ha az autózásba besegít az állam, mi történik akkor, amikor más, hasonlóan nélkülözhetetlen termék ára megugrik?
A teljesítmény szerinti célzás nem tekinthető tökéletes szociális célzásnak, mert egy autó teljesítménye nem árulja el, mennyi pénz van a tulajdonosa bankszámláján. Ha valóban azokat akarják segíteni, akiknek az autó munkaeszköz vagy a mindennapi élet nélkülözhetetlen része, jövedelmi, területi vagy használati szempontból pontosabb módszert lehetne találni.
A húszezer forint valamennyit visszaad abból, amit a dízel drágulása elvisz, de nem lesz több dízel Európában, sem olcsóbb kőolaj a világpiacon, és a magyar üzemanyag-ellátás sem válik kevésbé sérülékennyé. A világpiaci dízelválságot a magyar kormány nem tudja megoldani, arra viszont van ráhatása, hogy idehaza milyen választ ad minderre. A közvetlen pénzosztás segítség annak, aki megkapja, a probléma okain azonban nem változtat.
