Mesterséges szamárlétra: az MI a pályakezdő grafikusokat fosztja meg a tapasztalatszerzés lehetőségétől
Minden rémhír ellenére egyelőre a kreatív szakma jó része nem tart a mesterséges intelligencia fejlődésétől. Ugyanakkor van egy réteg, amelynek tagjait amúgy sem egyszerű helyzetükben még újabb próba elé is állítja: mégpedig a pályakezdőket.
Október 14-én indul kifejezetten a mesterséges intelligencia (MI) kép- és mozgókép-generálására fókuszáló tanfolyam a MOME Open felnőttképzési programjának részeként. A hallgatók többek között olyan eszközök kezelését sajátíthatják el, mint a Google Veo, a Midjourney vagy a Flux. A képzés a vizuális kultúra és tartalomkészítés alapismereteire épít, és az új technológiát a hagyományos képkészítési módszerekkel ötvözi.
Magyarországon nem a MOME az egyetlen művészeti egyetem, amely a képzés szintjén foglalkozik a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel. A Budapesti Metropolitan Egyetem média design alap- és mesterképzésén célkitűzés, hogy a hallgatók a legkorszerűbb technológiákat ne csak alkalmazzák, hanem értsék is. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán már 2024-ben versenyt hirdettek mesterséges intelligenciával készült művek készítésére.
A szakmában világszerte újra és újra fellángol a vita arról, mit jelent a versenyképesség az MI betörésével. A brit Design Council és a Design Business Association vezetői a The Guardiannek adott interjúban egybehangzóan úgy vélekedtek, hogy a technológia átalakítja, nem pedig kiváltja a munkát. Egy májusban készült felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 57 százaléka tart attól, hogy a mesterséges intelligencia tömeges munkanélküliséghez vezet.
Hasonló aggodalom Magyarországon is felfedezhető: alig akad olyan, a grafikusszakmával foglalkozó online fórum, amely ne tárgyalná az MI megjelenését és veszélyeit a kreatív iparban. A tömegesen készült, meglehetősen hasonló „kreatívokra” már külön kifejezés is létezik: AI-slopként azonosították többek között a Tisza Párt-ellenes Dobbanjon Mozgalom vizuális kommunikációját is.
Az optimistábbak kitartanak amellett, hogy a kreatív tervezéshez közel sem elég egy program ismerete. A szakember képes átfogóan értelmezni a kulturális kontextust, ismeri a márkát és a célközönséget, a végső dizájn pedig az ügyféllel való folyamatos kommunikációtól is függ – minderre a mesterséges intelligencia jelenleg nem képes. Az amerikai Tropicana gyümölcslégyártó cég 2009-es arculatváltása óta tankönyvi példa arra, hogy a működő arculat bőven több, mint szín, forma és szöveg összessége: a kereslet 20 százalékos visszaesése után a márka rövid időn belül visszatért az eredeti arculathoz.
Amíg a mesterséges intelligencia köszönőviszonyban sincs a valódi kreatív munkával, addig csakis részfeladatok kiváltására lesz képes – ez viszont a belépési küszöbre lehet óriási hatással. A pályakezdők korábban rendszerint közösségimédia-bejegyzésekhez készült vizuálok, egyszerűbb plakátok, hirdetésekhez készült digitális grafikák és prezentációk tervezésével szerezhették meg a tapasztalatot és építhették a portfóliójukat. Ha a cégek egyre nagyobb része a költséghatékonyság érdekében a kisebb feladatok elvégzésére is a mesterséges intelligenciát választja, azzal a pályakezdőket fosztják meg a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés lehetőségétől.
A nem túl biztató helyzetet mutatja az is, hogy az ország egyik legnagyobb álláskereső portálján az alig több mint 60 grafikusi állásból mindössze 15 volt elérhető teljesen pályakezdők számára – de ezek közül is több hirdető előnyként jelölte meg a tapasztalatot. Akadt olyan is, amely az MI ismeretét kifejezett elvárásként kezelte a hagyományos tervezőprogramok ismerete helyett.
