Washington akár 40 ezer katonát is kivonhat Európából
Az Egyesült Államok a hidegháború óta nem látott mértékben csökkentheti európai katonai jelenlétét. A Pentagon egyszerre több forgatókönyvet vizsgál. Sajtóértesülések szerint a jelenlegi mintegy 80 ezres állományból 25 ezer, szélső esetben akár 40 ezer katona távozhatna, és a vadászgépek, felderítők, valamint a légi utántöltők számát is mérsékelhetik. Végleges döntés még nincs.
A felülvizsgálatot Pete Hegseth védelmi miniszter júniusban indította el, és párhuzamosan több változat készül. Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai főparancsnoka szeptember 18-án részt vett a Pentagon tájékoztatásán. A folyamat az év végéig tarthat, és a létszám mellett az amerikai légi, tengeri és logisztikai képességeket is vizsgálják. A 40 ezres változat a jelenlegi 80 ezres jelenlétből már nagyjából minden második katonát érintené.
Légi és felderítési képességek is csökkenhetnek
A tervek között szerepelhet mintegy ötven F-16-os és F-35-ös vadászgép kivonása a jelenlegi körülbelül 150-ből, a P-8 Poseidon tengeri járőr- és felderítőgépek számának csökkentése, valamint az Európában állomásozó amerikai légi utántöltő kapacitás mérséklése. Ezek a számok egyelőre sajtóértesülések, a Pentagon nem jelentett be végleges csomagot. A tanker- és felderítőgépek olyan háttérképességeket adnak a NATO-nak, amelyeket az európai tagállamok csak részben tudnak önállóan biztosítani.
Németország lehet a fő érintett
Az amerikai erők legnagyobb része Németországban állomásozik, nagyjából 36–38 ezer fő. Olaszországban 12–13 ezer, Nagy-Britanniában valamivel több mint tízezer amerikai katona szolgál, Lengyelországban pedig jelentős rotációs erő működik. A csökkentés elsősorban Németországot, Olaszországot és Spanyolországot érintheti, Lengyelország helyzete eltérhet a keleti szárny katonai jelentősége miatt. Németországban fontos parancsnoki, logisztikai és egészségügyi csomópontok működnek, ezért egy létszámvágás nem feltétlenül jelenti ugyanennyi funkció megszüntetését.
Stratégiai prioritások és európai felkészülés
A felülvizsgálat illeszkedik Washington stratégiai prioritásaihoz: nagyobb katonai figyelmet akar az indo–csendes-óceáni térségre fordítani, miközben az európai szövetségesektől nagyobb részvételt vár saját kontinensük védelmében. A nukleáris elrettentés, a parancsnoki struktúrák és a stratégiai logisztika továbbra is összeköti az Egyesült Államokat Európával. Egy gyors létszámvágás átmeneti képességhiányt okozhatna, mert új repülőgépet és kiképzett személyzetet nem lehet néhány hónap alatt előállítani. A legszűkebb keresztmetszetek egyike a légi utántöltés: a NATO többnemzeti A330 MRTT-flottája bővül, de továbbra sem képes teljesen kiváltani az amerikai tankergépeket.
A keleti szárny időt kér
A lehetséges csökkentés időzítése érzékeny az orosz–ukrán háború és a keleti NATO-tagállamokat érő hibrid fenyegetések miatt. Jeanne Shaheen demokrata szenátor szeptember 17-én arra kérte az amerikai külügyminisztert, hogy a Pentagon a diplomatákat is vonja be a felülvizsgálatba. Washington számára a következő hónapokban az is mérlegelési szempont lesz, mely országok biztosítanak megbízható bázishasználatot és átrepülési jogokat. Magyarországon nincs a németországihoz vagy olaszországihoz hasonló amerikai bázishálózat, ezért a közvetlen létszámhatás kisebb lenne, közvetetten azonban minden tagállamot érintene, ha a NATO-n belül több logisztikai, légvédelmi és mobilitási feladat kerülne európai kézbe.
