Kármán András felügyelete alá kerülhet az Áder-féle Kék Bolygó Alapítvány két cége
Az alapítvány megszűnésével a részesedések állami tulajdonba kerülnének vissza.
A Pénzügyminisztériumhoz kerülne a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány két gazdasági társaságában az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása – derül ki egy hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Az alapítvány megszűnésével a részesedések állami tulajdonba kerülnének vissza.
A tervezet a KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Korlátolt Felelősségű Társaságot sorolná be a Pénzügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá. Mindkét társaságnál 2030. december 31. lenne a joggyakorlás időtartamának vége.
A hatályos 3/2026. (VI. 30.) PM rendelet 1. mellékletének XI. pontja a Pénzügyminisztériumot jelöli meg tulajdonosi joggyakorlóként.
Az indokolás szerint a módosításra azért van szükség, mert a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként megszűnik, az addig hozzá tartozó társasági részesedések pedig állami tulajdonba kerülnek. A rendelettervezet ezeknél határozná meg, hogy az állam nevében ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket.
A tervezet elfogadása esetén a módosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
A Kék Bolygót Áder János volt köztársasági elnök alapította, és a kuratóriumát is ő vezette.
Mint korábban hírt adtunk róla, Magyar Péter miniszterelnök július elején azzal vádolta a szervezetet, hogy abból „évek óta lapátolták ki a közpénzt”. Áder János erre bizonyítékok bemutatására vagy bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt. A kormányfő ezt követően azt állította, hogy az alapítvány addig 18,3 milliárd forint közpénzt kapott.
Augusztus végén a Miniszterelnökség arról tájékoztatta a szervezetet, hogy közfeladatait és az azokhoz kapcsolódó feladatokat augusztus 31-től az állam veszi át. Az alapítvány közölte, hogy az elszámolóbiztos eljárását elfogadhatatlannak, a Miniszterelnökség döntését pedig törvénysértőnek tartja, ezért jogorvoslattal él.
A megszüntetésre kijelölt alapítványoktól állami tulajdonba kerülő vagyonelemek jelentős részének tulajdonosi joggyakorlását ezt követően különböző minisztériumokhoz és más állami szervezetekhez rendelték.
