Egyiptom is figyelmeztette Netanjahu-kormányt a Hamász 2023. október 7-i terrortámadására
Újabb, a 2023. október 7-i izraeli hírszerzési kudarcot érintő állítás került nyilvánosságra. Egy oknyomozó cikk szerint Abbász Kamel, az egyiptomi hírszerzés akkori vezetője 2023. szeptember 26-án, tizenegy nappal a Hamász támadása előtt titokban Izraelbe utazott. A beszámoló hét ország jelenlegi és volt tisztségviselőire, valamint repülési adatokra hivatkozik.
A beszámoló szerint Abbász Kamel azt jelezte izraeli partnereinek, hogy Gázában súlyos eszkaláció készülhet, és gazdasági engedményekkel próbálta volna csökkenteni a feszültséget. Nem ismert ugyanakkor, pontosan kivel találkozott Izraelben, és a figyelmeztetés tartalmazott-e konkrét támadási időpontot vagy hadműveleti részleteket.
A cikk által idézett források szerint már önmagában Kamel rövid izraeli látogatása is szokatlanul erős jelzés volt. Az egyiptomi hírszerzés vezetőjének gépe a lap szerint 67 percet töltött a Ben Gurion repülőtéren. Több volt izraeli tisztségviselő úgy fogalmazott: ilyen szintű küldött érkezése normális körülmények között eljut a legfelsőbb politikai vezetésig. A cikk szerint október 5-én újabb egyiptomi üzenet érkezett, amely ismét sürgette az izraeli felet, mert Kairó szerint a gázai helyzet veszélyesen közel került a robbanáshoz.
Benjamin Netanjahu hivatala határozottan visszautasította a beszámolót. Közleményük szerint a történet valótlan, és egy már korábban megcáfolt állítást próbál újra a nyilvánosság elé vinni. A miniszterelnöki hivatal azt ismételte meg, hogy Netanjahu a támadás előtt nem találkozott és nem beszélt Kamellel, és izraeli hírszerzési vezető sem közvetített hozzá ilyen figyelmeztetést. A kormányfő stábja a 2023 októberében megjelent egyiptomi cáfolatokra is hivatkozott.
A vita két kérdés körül forog
A vita ezért két külön kérdés körül forog. Az egyik, hogy Egyiptom valóban adott-e magas szintű figyelmeztetést Izraelnek. A másik, hogy ha igen, az pontosan melyik izraeli szervhez jutott el, és továbbították-e a politikai vezetéshez. A vizsgálat az első kérdésre több, egymástól független forrással igyekszik választ adni, de azt maga sem állítja, hogy Kamel személyesen Netanjahunak adott volna át konkrét támadási tervet. A történet egyik legfontosabb nyitott pontja éppen az, mi történt az információval az izraeli rendszerben.
Az egyiptomi szál azért is kapott nagy visszhangot, mert néhány héttel korábban egy izraeli lap egy másik állítólagos arab figyelmeztetésről számolt be. Az izraeli lap szerint Mohamed bin Zájed, az Egyesült Arab Emírségek elnöke másfél héttel október 7. előtt telefonon figyelmeztette Netanjahut arra, hogy a Hamász nagyszabású műveletet készít elő. A miniszterelnöki hivatal ezt is teljes egészében tagadta, és azt közölte, hogy ilyen figyelmeztetés nem érkezett az emírségi vezetőtől.
Politikai felelősség és vizsgálat
A két történet politikailag azért különösen érzékeny, mert Izraelben továbbra sem zárult le az október 7-i kudarc teljes körű állami vizsgálata.
Az ellenzék és az áldozatok hozzátartozóinak jelentős része független állami vizsgálóbizottságot követel, amely nemcsak a hadsereg és a hírszerzés, hanem a politikai vezetés döntéseit is áttekintené. A kormány ehelyett egy más összetételű, a parlament által létrehozandó vizsgálati mechanizmust támogatott; ennek törvényjavaslatát a kneszet nyáron első olvasatban elfogadta.
Az október 7. előtti figyelmeztetések ügye azért is nehezen választható el a már ismert izraeli hírszerzési kudarcoktól, mert a hadsereg utólagos vizsgálatai is azt mutatták: a Hamász készülődéséről számos jel állt rendelkezésre. A határ menti megfigyelők hónapokon át jelentettek szokatlan gyakorlatokat és mozgásokat, a katonai hírszerzés pedig már korábban megszerezte a később „Jerikó fala” néven ismert műveleti tervet is. Ezekből azonban a döntéshozók nem következtettek közeli, nagyszabású támadásra.
A friss sajtóértesülések közvetlenül érintik Netanjahu politikai védekezését. A miniszterelnök következetesen azt hangsúlyozza, hogy a biztonsági szervek nem figyelmeztették időben egy ilyen méretű támadás közvetlen veszélyére, és a politikai felelősség kérdését csak a háborús műveletek lezárása után lehet teljesen tisztázni. Ellenfelei viszont azt állítják, hogy a kormányfő nem kerülheti meg döntéseinek vizsgálatát, különösen akkor, ha külföldi partnerektől is érkeztek figyelmeztetések.
Naftali Bennett, Gadi Eisenkot, Avigdor Lieberman és Jair Golan szeptember elején közös nyilatkozatban ígérte, hogy egy ellenzéki vezetésű kormány első intézkedései között állami vizsgálóbizottságot hozna létre. A parlamenti választást október 27-én rendezik. Jó esély van arra, hogy leváltsák Netanjahut és az ellenzék alakítson kormányt. Ezek az értesülések pedig aligha javítják az izraeli miniszterelnök esélyeit a választási kampány finisében.
