Szabadabb légkör, de lassan változnak az LMBTQ-jogok Magyarországon
A magyarországi LMBTQ-közösségben a kormányváltás után ismét megjelent a remény, de a törvényi fordulat lassabban halad, mint a politikai hangnem változása – írja pécsi riportjában a Neue Zürcher Zeitung. A lap a Pécs Pride körüli rendezvényeken keresztül mutatja be, mennyit változott a légkör Orbán Viktor távozása után, és milyen várakozások élnek azokban, akik az előző másfél évtizedben egyre szűkebbnek érezték a mozgásterüket.
A riport visszatérő állítása, hogy sok érintett ma szabadabban beszél és jelenik meg nyilvánosan, miközben jól látja: a korábbi rendszer több fontos jogszabálya továbbra is hatályban van. A cikk a pécsi Reggeli kávézóból indít, amelyet alternatív közösségi térként ír le. A Pride-hetet megelőző programon fiatalok az internetes gyűlöletbeszédről beszéltek, fellépett a budapesti Pride-kórus, keresztény aktivisták pedig a homoszexualitás és a keresztény hit összeegyeztethetőségéről szóló kiadványokat kínáltak. Pécs azért érdekes helyszín, mert egyetemi városként nyitottabbnak számít az országos átlagnál.
A politikai hangnem gyorsabban változott meg, mint azok a szabályok, amelyek az érintettek mindennapi lehetőségeit meghatározzák. Egy húszéves egyetemista, Mira csak a keresztnevét vállalta. Budapest környéki faluból származik, egyházi iskolába járt, és csak Pécsre kerülve beszélt nyíltan biszexualitásáról. Szerinte még a város viszonylag elfogadó közegében is sok múlik azon, milyen társaságba kerül valaki.
A Fidesz-kormány 2010 után több lépcsőben szigorította a szabályokat: az alaptörvény a házasságot férfi és nő kapcsolatára építette, megszűnt a születéskor bejegyzett nem megváltoztatásának lehetősége, az egyedülállók örökbefogadását pedig külön engedélyhez kötötték. A 2021-es, gyermekvédelminek nevezett törvényt külön is kiemeli a riport. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én kimondta, hogy Magyarország a szabályozással több ponton megsértette az uniós jogot. A teljes ülésen meghozott ítélet szerint a homoszexualitást, a nemváltást vagy a születési nemtől eltérő identitást megjelenítő tartalmak korlátozása sértette többek között az uniós alapjogokat és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket.
2025-ben a gyülekezési szabályokat úgy módosították, hogy azok alapján Pride-rendezvényeket is meg lehetett tiltani. A Pécs Pride-ot a rendőrség valóban betiltotta, a felvonulást mégis megtartották, Búzás-Hábel Géza főszervező ellen pedig büntetőeljárás indult. 2026 februárjában vádat emeltek ellene, akár egy év szabadságvesztés is fenyegethette. Az eljárást júniusban megszüntették, miután az uniós bírósági ítélet alapjaiban változtatta meg a jogi helyzetet. Búzás-Hábel később arról beszélt, hogy a történtek ellenére továbbra sem tekinti lezártnak a jogegyenlőségért folyó vitát.
A kormányváltás után a közbeszéd látványosan enyhült. Magyar Péter azt mondta, a gyülekezési jog mindenkit megillet, és az államnak nincs helye az emberek magánéletében. A miniszterelnök kampányában ugyanakkor kevéssé hangsúlyozta az LMBTQ-kérdéseket, és továbbra is konzervatív politikusként határozza meg magát. Szeptember 12-én viszont már azt jelentette be, hogy a kormány megváltoztatja az örökbefogadás jelenlegi rendszerét: szerinte az egyedi ügyekben nem politikusoknak, hanem szakembereknek kell dönteniük, mindenekelőtt a gyermek érdekét mérlegelve.
A 2026-os Pécs Pride megtartása a változás egyik leglátványabb jele. A rendezvényen kevesebben vettek részt, mint az előző évben, amikor a tiltás elleni tiltakozás is tömegeket mozgósított. A szervezők ezt nem kudarcként értelmezték: Búzás-Hábel szerint az idei felvonulás ismét elsősorban az LMBTQ-emberek helyzetéről szólt, nem pedig a kormány elleni demonstrációról. A Pride-hét megnyitóján Kőszegi Krisztián, az Országgyűlés tiszás alelnöke is felszólalt, és jelezte, hogy az önazonosságot korlátozó szabályok módosítása már a kormány előtt van.
Horváth Réka egy genderfluid gyermek édesanyja. Azt mondta, az elmúlt évek politikai kampányai a hétköznapi életben is éreztették hatásukat: gyermekét sértegették, fizikailag bántalmazták és a buszon is leköpték. Gyorsabb változást várna a kormánytól, beleértve az azonos nemű párok házasságának engedélyezését is. Ez azonban rövid távon nem tartozik a kabinet első lépései közé. Magyar Péternek ugyanis eltérő politikai hátterű választókat kell együtt tartania, ezért a változtatásokat elsősorban jogállami és gyermekvédelmi kérdésként fogalmazza meg.
A végkövetkeztetés óvatosan derűlátó. A közéleti légkör szabadabb lett, több korábbi büntetőeljárás lezárult, és a kormány változtatásokat helyezett kilátásba, de a régi jogi keretek felszámolása még nem fejeződött be. A magyar LMBTQ-közösségek számára ezért az a döntő kérdés, hogy a hangnemváltást milyen ütemben követik a konkrét törvénymódosítások.
