A Kormányzás Hete: Két Arc
Medgyessy Péter volt miniszterelnök szembesítette a jelenlegi vezetést: „A kormányzásra több energiát kéne fordítani, mint a facebookozásra”. Ezzel nemcsak a közösségi média világában produkáló kormányfőt kritizálta, hanem rávilágított arra, hogy a politikai munka és a közéleti feladatok gyakran háttérbe szorulnak a digitális jelenlét árnyékában. A jelenlegi kormányfő, Magyar Péter, mégis úgy tűnik, hogy bár a közösségi médiában kiemelkedően aktív, nem áll meg tétlenkedni. Csupán egy hónap alatt komoly lépéseket tett Magyarország európai irányú fejlődése érdekében.
Az új miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalások nyomán meghatározta Magyarország európai jövőjét, ezzel feloldva a korábban befagyasztott uniós támogatásokat. Ezzel párhuzamosan elindította a tárgyalásokat Ukrajnával, amelyre Orbán Viktor rendszerint ellenfeleként tekintett. Magyar Péter tevékenységei közé tartozott a magyar kisebbség jogainak helyreállítása is, valamint a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálása, amely a két ország közötti együttműködést is elősegítheti.
Ha mindez csupán a közösségi médiában folytatott tevékenység mellett valósult volna meg, már önmagában is jelentős kormányzati lépéseket hozott. Mégsem állt meg itt: Magyar Péter a közelmúltban benyújtott egy átfogó korrupcióellenes törvénycsomagot a parlament elé, amelyben a nyilvánosság elé tárja a magántőkealapok működésének átláthatóságát, valamint az antikorrupciós szerv, az Integritás Hatóság átformálását ígéri. A cél nem más, mint megszüntetni a Szuverenitásvédelmi Hatóságot, amely az előző kormány idejében vált a kormányellenes hangok elnyomásának eszközévé.
Fontos megemlíteni, hogy az új kormány feleként Magyar Péternek nem csupán a jogalkotás terén kell részt vennie, hanem az előző rezsim legfőbb képviselőit is el kell távolítania a hatalomból. Jelenleg a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész is kitart pozíciója mellett, ami megnehezíti az új kormány munkáját. Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, visszautasította a Velencei Bizottság figyelmeztetéseit az európai jogi normák betartásáról, és most jogi segítséget kér a nemzetközi testülettől, ami újabb ellentmondásos helyzetet teremt a kormányzati reformokkal kapcsolatban.
A kormányzati „semmittevés” példáit bővítvén, az oktatási miniszter tervei között szerepel a pedagógusok által elutasított teljesítményértékelési rendszer megszüntetése, valamint a tanári képzést célzó alapítványok átalakítása. Az előző kormány által létrehozott Mathias Corvinus Collegium alapítvány esetében, amely ideológiai továbbképzést kínált a kormány számára, az állami támogatások tervezett kivonása is terítékre kerül.
Továbbá, a közelmúlt eseményei során leváltásra kerültek a titkosszolgálati vezetők, a vagyongyűjtési terv előkészítése, valamint a költségvetés átalakítása jelenleg is folyamatban van. A kormány tehát olyan mértékben aktív, hogy a digitális jelenlét ellenére nem kerül semmi sem a háttérbe. A kép, amit ma a kormányzás kínál, ellentmondásos, és új szemléletmódot igényel a közéleti diskurzusban.
Így hát a kérdés nem csupán az, hogy a politika megelégszik-e a facebookozással, hanem az, hogy vajon képes-e emelni a tétet a valóságban is.
