DE MIKOR LEHET SZENTMISÉT TARTANI MAGYAR PÉTERÉRT?
A magyar katolikus egyház álláspontja szerint egy papnak jogában áll közéleti véleményeket megfogalmazni, azonban a pártpolitikai szerepvállalástól tartózkodnia kell. A társadalmi konfliktusok gyakran akkor alakulnak ki, amikor a két terület határai elmosódnak; ilyen történt a Bús Balázsért, az NKA volt alelnökéért tartott szentmise körüli vitákban is. Várszegi Asztrik, a nyugalmazott pannonhalmi főapát, már 2007-ben figyelmeztetett, hogy az egyházak szavazataiért folytatott harc már évtizedek óta jellemzi a politikai tájat, és elítélte az egyházak átpolitizálására irányuló törekvéseket. Az egyház álláspontja azóta sem változott jelentősen.
Erdő Péter bíboros többször is hangsúlyozta, hogy az egyháznak nem szabad pártpolitikai szereplővé válnia. Ezt még egy 2019-es interjúban is megerősítette, ahol kijelentette, hogy „az egyház nem kíván közel kerülni egyik politikai csoportosuláshoz sem”. Azonban a bíboros megkülönbözteti a pártpolitikai részvételt a közéleti, társadalmi szerepvállalástól, és a kereszténység társadalmi tanítása arra indíthat politikai vonatkozású megnyilatkozásokat, amelyek nem a pártok támogatását jelentik.
A 2026-os választási kampány kezdete körüli időkben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Székely János püspök is kifejezte, hogy nem kíván részt venni a kampányban. Mint említette: „A pap a szószékről nem politizálhat.” Azonban a közéleti és pártpolitikai szerepvállalás közötti határok a gyakorlatban gyakran elmosódnak, és az egyház és a politikai szereplők közötti kapcsolatok sokszor viták forrásai lesznek. Erdő Péter bíboros például 2023-ban részt vett a Fidesz kötcsei találkozóján, amely esetben sokan arra hívták fel a figyelmet, hogy fontos különbséget tenni az egyház támogatása és a politikai hatalommal való kapcsolata között.
Kereszt és feltámadás
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a 2026 tavaszán a Fidesz mellett kampányolt, nyilvánosságra került levelében megemlítette, hogy Orbán Viktor látogatásakor a Püspöki Palota volt a kampányfőhadiszállás. Veres András győri megyéspüspök és Pápai Lajos, a nyugalmazott győri püspök is aktívan részt vettek egy Fidesz-kampányrendezvényen Győrben, amit a Szemlélek kritikusan fogadott, utalva arra, hogy ez a helyzet nehezen összeegyeztethető a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pártpolitikai függetlenségével.
Húsvét idején is történt egy vitatott eset: egy fóti misén a pap a prédikációjában Gyurcsány Ferencet Jézus ellenségének nevezte, míg Orbán Viktort méltatta. A fóti egyházközség később bocsánatot kért a kialakult helyzetért, megjegyezve, hogy az a pap személyes véleménye volt. Továbbá 2018-ban egy hódmezővásárhelyi plébános a fideszes jelölt támogatására buzdította híveit az időközi polgármester-választáson, és 2024-ben is hasonló esemény történt, amikor Jánosa Domokos plébános a blaszfémia gyanúját is magára vállalta, hogy Böröcz Lászlót támogassa. A fideszes politikával kapcsolatos videójában úgy fogalmazott: „ha jó helyre tesszük a keresztet a szavazólapon, abból feltámadás lesz”.
Bese Gergő több választási kampányban és azokon kívül is aktív politikai szerepet vállalt, és a 2026-os választásokat megelőző hónapok legnagyobb politikai botránya is az ő nevéhez kötődött, rávilágítva arra, milyen következményei lehetnek a vallási és politikai határok elmosódásának.
Hankó Balázs imája Bús Balázsért
A fentiek fényében a legutóbbi eset, miszerint vasárnap Bús Balázsért, a Nemzeti Kulturális Alap mintegy 17 milliárd forint közpénzét érintő ügy egyik érintettjéért tartottak szentmisét, aligha minősíthető pusztán pártpolitikai eseménynek. Mindazonáltal jól mutatja, mennyire tisztázatlan a határvonal, melyet az egyház a politikai függetlenség érdekében próbál meghúzni.
A CitizenGO konzervatív érdekvédelmi csoport és a Bús Balázs Baráti Közösség által szervezett esemény célja az volt, hogy a résztvevők kifejezzék szolidaritásukat az „indokolatlan és aránytalan kényszerintézkedést elszenvedőkkel”, köztük a nyáron hűtlen kezelés gyanúja miatt letartóztatott volt NKA-alelnökkel. Az esemény kapcsán a közösségi médiában közzétett felhívás szerint mindenkit vártak, aki „civilként ki mer állni a politikai koncepciós perek vádlottjaiért”.
A szentmisét az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia-templomban tartották, és az eseményen Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter is részt vett, aki az NKA-ügyben folyó nyomozást koncepciós eljárásnak tartja. A szertartást Osztie Zoltán katolikus plébános vezetésével tartották, aki korábban már celebrált szentmisét Orbán Viktorért, többször is előtérbe kerülve hasonló politikai témákban. Az egyház álláspontja szerint a szentmisék indítását és a rájuk való hivatkozást a közösség kezdeményezheti, azonban a politikai kapcsolatok átpolitizálását elvi alapon elítélhetik.
Konfliktusok a misék körül
A nyilvános információk alapján az elmúlt években egy esetben volt szükség az egyházi vezetés közbelépésére. 2018-ban Horthy Miklós emlékére akartak misét rendezni a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban, több elismert politikai szereplő, mint Boross Péter volt miniszterelnök és Lezsák Sándor, az Országgyűlés akkori alelnöke részvételével. Az eseményre Osztie Zoltán volt a ceremóniamester, de Erdő Péter bíboros végül leállította a misét, mivel annak időpontja január 27-re esett, a holokauszt nemzetközi emléknapjára.
Ez a helyzet világosan mutatja, hogy az egyházi vezetés felügyelheti a szentmisék körülményeit, és közbeavatkozhat, ha a helyzet ellentmondásosnak ítélhető az egyház szerepével. A lényeg tehát nem az, hogy tarthatók-e szentmisék politikai személyekért, hanem az, hogy hol húzódik a határ a vallási aktusok és politikai állásfoglalások között – és hogy ez a határ az Orbán Viktorral, Bús Balázzsal és Magyar Péterrel való kapcsolatok esetén azonos-e.
