Mentelmi jog felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter ellen
Kedden délután a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte három országgyűlési képviselő – a fideszes Hankó Balázs, a KDNP-s Seszták Miklós és Magyar Péter miniszterelnök – mentelmi jogának felfüggesztését. A lépés több szempontból is szokatlan: a vádhatóság egy csomagban nyújtotta be a kéréseket, noha a mögöttes ügyek jellege és súlya jelentősen eltér.
Seszták Miklós: hét rendbeli korrupció, mintegy 12,2 milliárd forint kenőpénz
Seszták Miklóst az ügyészség kétszámjegyű börtönbüntetéssel is járó, hét rendbeli, bűnszövetségben elkövetett korrupcióval gyanúsítja. A gyanú szerint a politikus – részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatójával együtt – összesen mintegy 12,2 milliárd forint kenőpénzt fogadott el.
Hankó Balázs: hűtlen kezelés gyanúja 13,7 milliárd forintos kárral
Hankó Balázs esetében szintén komoly büntetéssel járhat az NKA-pályázatok kapcsán felmerült, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja. A gyanú szerint Hankó Balázs asszisztenciájával mintegy 13,7 milliárd forint kár érte az államot. A politikus korábban úgy nyilatkozott, lélekben felkészült az eljárásra, és próbál felkészülni a meghurcoltatás következő állomására.
Magyar Péter: lopásnak minősített 2024-es eset
Magyar Péter esetében lényegesen enyhébb ügyről van szó: arról a 2024-es szórakozóhelyi jelenetről, amikor elvette és a Dunába dobta egy őt fotózgató férfi telefonját. Az ügyészség a miniszterelnök akkori tettét most lopásnak minősítette. Jogi források szerint ez a minősítés igencsak a korábbi érára hajazó, rosszhiszemű megítélés, mivel egyértelmű, hogy a szándék nem a telefon megszerzése, azaz vagyongyarapodás volt, hanem a telefon megsemmisítése. Ez ilyenformán csak rongálás, ami az okozott kár összegétől függően szabálysértés is lehet.
Miért most és miért egy csomagban?
A nyomozások szakmai források szerint már jóval korábban eljutottak a két, korrupcióval gyanúsítható képviselőig, így Hankó Balázs és Seszták Miklós meggyanúsítását hetek óta lehetett sejteni. A mostani lépés lényegében annyi, hogy a legfőbb ügyész pozícióját ellátó Lajtár István aláírta a jó ideje az asztalán heverő kikérő leveleket. Erre utal a Magyar Péterrel szembeni eljárás is: az ominózus 2024-es eset vizsgálatát az ügyészség már régen lefolytatta, sőt 2024-ben sikertelenül kezdeményezte az Európai Parlamentnél az akkor még EP-képviselő Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Elvileg csak le kellett volna porolni és a magyar törvényhozásnak benyújtani, amikor Magyar május 9-én országgyűlési képviselő lett, és megszűnt az EP által nyújtott mentelmi joga.
Összefüggés a legfőbb ügyészi kiválasztással
Források a döntést leginkább a folyamatban lévő legfőbb ügyészi kiválasztási folyamattal hozták összefüggésbe. Lajtár Istvánról a szakmában vélelmezik, hogy ambícionálná a legfőbb ügyészi pozíciót, így az, hogy Baka András nem őt, hanem Szathmáry Zoltánt jelölte, komoly arculcsapásként volt értelmezhető számára. Lajtár korábban egy drámai hangvételű videóban állította, hogy az ügyészség működése az eltelt 155 évben nem volt ilyen nehéz helyzetben. Ez az állítás az ügyészség 1949 és 1953 közötti működésére tekintettel minimum sajátságos, ám a Legfőbb Ügyészségen visszakérdezésre nem kívánták kommentálni.
Presztízsveszteség és belső feszültségek
Az ügyészséget komoly presztízsveszteség érte azzal, hogy egy nappal Lajtár videónyilatkozata után Fürcht Pál volt Központi Nyomozó Főügyészségi főügyész – akiről szintén vélelmezik, hogy kacsingat a legfőbb ügyészi pozícióra – nyilvánosan az ügyészség ellen fordult. A napokban megerősítette azt, amit a kiszivárgott lemondó levelében is írt: az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészség egyik vezetője próbálta befolyásolni a nyomozást, és őt magát is rendkívül komoly nyomás alá helyezte. Fürcht Pál szerint egy ügyészségi vezető megmondta, ki ellen lehet nyomozni és kiket nem lehet kihallgatni.
További eljárások várhatók
A most beinduló eljárások egy időben történő berobbanása – Jellinek Dániel és Szivek Norbert meggyanúsítása, valamint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank ügyei kapcsán házkutatások indultak a Matolcsy-kör környékén – szakmai források szerint azzal magyarázható, hogy már a korábbi érában is sok olyan ügy volt, amelyet az ügyészek majdnem teljesen lenyomoztak, csak a meggyanúsítás előtti utolsó lépések hiányoztak. A kormányváltás óta csak fel kellett tenni a pontot az „i”-re: miután az ügyészségről eltűnt a politikai nyomás, sorra elővették a kényszerűségből félretett ügyeket. Néhány hónap alatt lezárták ezeket, és személyes felelősségeket állapítottak meg korábban érinthetetlennek vélt figuráknál. Források szerint ez arra utal, hogy a közeljövőben még jócskán következhetnek újabb eljárások.
