Az AfD győzelme nem csak a romákat fenyegeti
Nekünk, romáknak és szintiknek nem kellett elmagyarázni Tino Chrupalla viccét. Augusztus 29-én, a keletnémet Mecklenburg-Előpomeránia tartományban, Grimmenben tartott választási gyűlésen az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke – egy olyan kifejezést használva, amely már önmagában is a náci korszak faji besorolásának része volt – annak a feltételezésének adott hangot, hogy a berlini erdőben talált fegyverraktárat valószínűleg gombászó romák hagyták ott. Ez a legrégebbi, a romákat bűnözőként vagy elmaradott népként ábrázoló sztereotípia, amelyet olcsó politikai haszonszerzésre használt fel. A közönség pedig még nevetett is rajta.
Kilenc nappal később az AfD 43,8 százaléknyi szavazatot kapott Szász-Anhaltban, ami a második világháború óta a legjobb eredmény, amelyet bármely szélsőjobboldali párt német tartományi választáson elért. Történt mindez 82 évvel azután, hogy az auschwitzi-birkenaui úgynevezett Zigeunerlager felszámolása során több mint 4300 romát és szintit meggyilkoltak.
Egy olyan szélsőjobboldali párt, amely a közvélemény-kutatások szerint 40 százalék feletti támogatottságot élvez, minden kisebbséget veszélyeztet a német közéletben, és ami szavakkal és sztereotípiákkal kezdődik, az ritkán marad csak ennyiben. Az AfD új vezetése megígérte, hogy az első naptól kezdve megkezdi az illegális bevándorlók kiutasítását, programját pedig a visszatelepítés köré építette. A párt a menedékjog alkotmányban való biztosítását egy diszkrecionális kegyelmi joggal kívánja felváltani, kiutasítási munkacsoportot készül létrehozni, valamint a menekült gyermekeket külön osztályokba akarja tenni.
Az államban élő muszlimok is joggal aggódnak. Az AfD programja azt szorgalmazza, hogy a mecseteket úgy építsék meg, hogy azok messziről ne legyenek felismerhetők keleti díszítőépítményekként, elutasítja az imára hívást és a minareteket, valamint megszüntetné az iszlám vallásoktatást az iskolákban, mert az iszlám nem tartozik Németországhoz.
A párt retorikájának következményei máris érezhetők. A németországi cigányellenességgel foglalkozó nemzeti jelentéstevő szerv, a MIA 2025-ben 2076 incidenst regisztrált, ami 24 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest; ezek közül 1193 esetben sztereotípiákról és becsmérlő megjegyzésekről, 55 esetben fizikai támadásról, nyolc esetben pedig rendkívüli erőszakról volt szó.
Az AfD a mi és ők ellentétén alapuló narratívából merít erőt, és ez a küzdelem egyre inkább a kultúra területén zajlik. A párt és szövetségesei a kulturális intézményeket veszik célba, felülvizsgálják a történelmi narratívákat és a tanterveket. A Bauhaust, az 1919-ben Weimarban alapított, később Dessauba költözött modernista iskolát az AfD a modernizmus torzulásának bélyegzi, és azt javasolja, hogy a tartomány Gondolkodj modernül! szlogenjét cseréljék le Gondolkodj németül!-re. Chrupalla bejelentette a civil szervezeteknek nyújtott támogatások pénzügyi felülvizsgálatát.
A szélsőjobboldal megérti, hogy a kultúra az a hely, ahol a társadalmi kohézió kialakul. A roma kultúra egyedülálló helyzetben van, hogy választ adhasson a bigottságra: transznacionális jellegű, az emberségben, az együttélésben és a közös örökségben gyökerezik. Ugyanazokon a gelsenkircheni utcákon, ahol júniusban az AfD politikusai seprűket adtak a roma lakosok kezébe, most a Manifestán – az október 4-ig tartó európai művészeti biennálén – bemutatják a roma művész, Małgorzata Mirga-Tas alkotásait, valamint a roma zenész, Riah Knight közreműködésével nyilvános programot is szerveznek.
A mainstream pártoknak védeniük kellene a kultúrába történő befektetéseket. Szükségünk van a kisebbségekre, a velük szövetséges intézményekre és a közszereplőkre, hogy erőteljesebben szálljanak szembe a demokráciáinkat aláásó retorikával. Hogy Szász-Anhalt figyelmeztetés volt-e, amelyet Németország majd megfogad, vagy csupán az első győzelem a sok közül, az majd kiderül.
