Nem a tagság választ elnököt a Ferencvárosban
A Ferencvárosi Torna Clubnál az elnökválasztás nem a szokásos módon zajlik: az októberi tisztújításon a tagság nem közvetlenül az elnökről szavaz, hanem először az elnökség tagjait választja meg, majd az új elnökség dönt arról, hogy saját tagjai közül ki legyen a klub elnöke. Ez a megoldás nem szabálytalan, a magyar egyesületi jog ismeri ezt a modellt, ugyanakkor a nagy és tradicionális sportegyesületek között meglehetősen szokatlan konstrukciónak számít.
Más nagy kluboknál közvetlenül döntenek az elnökről
A Vasasnál a küldöttközgyűlés választja az elnököt, az MTK-nál a küldöttek az elnök személyéről és az elnökségről is közvetlenül döntenek. A BVSC-Zuglónál a legutóbbi tisztújításon szintén a küldöttgyűlés választotta meg az első számú vezetőt, a BEAC-nál pedig a 2026-os tisztújításon szintén a küldöttgyűlés döntött közvetlenül az elnök személyéről.
Az elnöknek előbb elnökségi tagságot kell szereznie
Az FTC alapszabálya szerint az elnököt az elnökség a saját tagjai közül választja, ami azt jelenti, hogy aki nem kerül be az új testületbe, az az elnöki szavazáson sem indulhat. Aki elnök szeretne lenni, annak először elnökségi tagságot kell szereznie. A 2022-es tisztújítás is ezt a forgatókönyvet követte: a közgyűlés megválasztotta az elnökségi tagokat, majd az új elnökség ülésén ismét Kubatov Gábort bízta meg az FTC vezetésével.
Háromnegyedes támogatás szükséges
Az alapszabály jelenleg kilenc elnökségi tagot sorol fel, de a testület mandátuma az októberi tisztújítás előtt megszűnik. Az elnököt titkos szavazással választják meg, a jelöltnek a legtöbb szavazatot kell megszereznie, valamint legalább az elnökségi tagok háromnegyedének támogatását is meg kell kapnia. Ez széles támogatást követel meg a testületen belül, ami tovább növeli az első lépcső jelentőségét.
Szabálytalan rendszerről nincs szó
Fontos leszögezni, hogy ebből nem következik, hogy az FTC rendszere szabálytalan vagy példátlan lenne. A Polgári törvénykönyv is lehetővé teszi, hogy egy egyesület elnöksége a saját tagjai közül válassza meg az elnökét, ez több egyesületnél alkalmazott gyakorlat.
A bejelentett törvénymódosítás átírhatja a szabályokat
Kubatov Gábor megválasztása szinte biztosra vehető lett volna, csakhogy a kormány belengette az összeférhetetlenségi törvényt. A sportvezetőkre vonatkozó szabályok szerint az 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező sportszervezetek és sportszövetségek élén nem állhatnának aktív politikai tisztségviselők. A tilalom többek között a kormánytagokra, államtitkárokra, országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, kormánybiztosokra és kormánymegbízottakra vonatkozna, és a politikai megbízatás megszűnése után négy évig is fennmaradna. Emellett négy évig nem lehetne sportvezető az sem, akinek korábbi vezetői időszakában szabálytalanságot tártak fel az állami támogatások felhasználásával kapcsolatban.
A Fradiváros ügyében még nincs végeredmény
A Fradiváros ügyében a 11,2 milliárd forintos állami forrás szabályos elköntésének vizsgálata folyamatban van, vagyis még nincs végeredmény. Az ügyben öttől tíz évig terjedő börtönbüntetés is szóba kerülhet, de egyelőre senkit nem lehet megnevezni.
Nem leszámolás, a politika visszaszorítása a cél
Kálnoki-Kiss Attila az Inforádióban azt mondta, az új összeférhetetlenségi szabályozás nem személyes bosszú vagy leszámolás, hanem a sport közvetlen politikai befolyásának visszaszorítását szolgálja. A sportállamtitkár hangsúlyozta, hogy általános szabályról van szó, amelyet nem konkrét személyekre szabtak. Szerinte a jövőben mindenkinek el kell döntenie, hogy politikus vagy sportvezető akar lenni, a két szerep nem fér össze. Ugyanakkor kijelentette, hogy a politikusok továbbra is lobbizhatnak egy-egy sportklub érdekében, akár stadionfejlesztésért is.
