Önazonossági Rendeletek Visszavonása: A Települések Döntései
Az áprilisi választások óta 29 település döntött úgy, hogy visszavonja az önazonosság védelméről szóló rendeletét. Az önkormányzatok belátták, hogy a szabályok igazságtalanok voltak, és nem szolgálták a közösség érdekeit. Az RTL Híradó gyűjtése alapján a polgármesterek többsége elmondta, hogy a helyi lakosok kérésére vezették be ezek a rendelkezéseket, azonban azután, hogy megkezdték a rendeletek érvényesítését, rájöttek, hogy a rendszerek nem működnek úgy, ahogyan azt elképzelték.
Tápióbicske polgármestere, Herczegh Róbert hangsúlyozta, hogy az allokálás során felmerült igazságtalanságokat érezték, és a rendeletek visszavonásával próbálják helyreállítani a közösségi harmóniát. Bár a településen a jogszabály soha nem lépett életbe, az önkormányzat úgy érezte, hogy nem csupán a helyi lakosság támogatása indokolta az intézkedés bevezetését, hanem az elkerülhetetlen etikai megfontolások is.
A Baranya megyei Páprádon április végén, Kömlőn pedig néhány héttel később döntöttek a rendelet visszavonása mellett. A kömlői polgármester, Túró Tamás rámutatott, hogy a helyi ingatlanok többségének esetében már eleve szabálytalanságokkal küzdenek, így igazságtalan lett volna az új érkezők ügyét ilyen rendeletek alapján megítélni, amikor a már ott élők között sem mindenki tartja be a jogszabályokat.
Az Amnesty International Állásfoglalása
Az Amnesty International is sürgeti az önazonossági törvény megvonását, és aggasztónak találja, hogy az önkormányzatok milyen gyakran élnek e jogszabályokkal. Ezen eljárások során a romák, mint a legnagyobb kiszolgáltatott csoport, különösen hátrányos helyzetbe kerülnek, ami Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont főszerkesztőjének megállapítása alapján valószínűleg nem elsősorban az önkormányzatok szándéka mellett, hanem azok következményei miatt áll fenn.
Az önkormányzatoknak továbbra is megmarad a lehetőségük arra, hogy hasonló rendeleteket hozzanak, amiért az RTL Híradó a kormányt is megkereste a kérdéssel; válasz azonban nem érkezett. Az Európai Bizottságnál is panaszt nyújtottak be, amely hangsúlyozza a polgárokkal kapcsolatos jogok védelmét, mivel sokan úgy vélik, hogy a jogszabály „cigánytörvényként” funkcionál, amely a legsebezhetőbbeket célozza meg. Az ilyen intézkedések miatt a hétköznapi fasizmus megjelenéséről beszélnek, ami aggodalomra ad okot a közbeszédben.
Jövőbeli Perspektívák
A helyi közösségek és a jogalkotók előtt áll a feladat, hogy újraértékeljék a közszolgáltatások és a közösségi élet értékeit, ugyanakkor a változó társadalmi és politikai környezetben biztosítsák, hogy a jövőbeli intézkedések a társadalmi együttműködést és a befogadást támogassák, nem pedig a kirekesztést.
