Fordított agyelszívás: Kína csábítja magához a világ szellemi elitjét
A világban változatlan intenzitással folyik az agyelszívás, azaz a tehetségek elcsábítása. A XX. században elsősorban az Egyesült Államokra volt jellemző, hogy idegen országok szellemi elitjét vonzotta magához, és sokak szerint ez jelentős szerepet játszott abban, hogy az USA szuperhatalommá vált. Neumann János, Teller Ede és Szent-Györgyi Albert tengeren túlra vezető útja azonban mostanra megfordulni látszik: a fordított agyelszívás célpontja ma Kína.
A tudás hatalom – tartja a Francis Bacon angol filozófustól származó mondás, amely a mai globalizált világban talán még inkább helytálló, mint korábban. A migránsok száma 2000 és 2019 között 150 millióról 272 millióra emelkedett. A migránsok távolról sem csak a jobb megélhetés reményében útra kelő szegény tömegeket jelentik: egyre növekvő részük magasan képzett szakember vagy elit egyetemet végzett fiatal, akik előtt fényes szakmai jövő áll. Befogadásuk a célországoknak is érdekük, hiszen a tehetséges külföldiek fellendíthetik az innovációt.
Az agyelszívásnak ugyanakkor negatív hatásai is vannak. A magasan képzett munkaerő elvándorlása akadályozza a küldő ország fejlődését és gazdasági növekedését, valamint erősítheti a munkaerőhiányt olyan kulcsterületeken, mint az egészségügy, az oktatás vagy a szakemberképzés. A küldő országok kormányai pénzügyi veszteségeket is elszenvednek, mivel elesnek a személyi jövedelemadótól és a különböző járulékoktól a legjobban kereső szakembereik távozásával.
A globális agyelszívást vizsgálva 2022-ben csaknem kétmillió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal a külföldi felsőoktatási hallgatók számára az OECD-országokban. A diákok többsége Ázsiából érkezik, Magyarország a 9. helyen áll ezen a listán. Az OECD adatai szerint a magasan képzettek kivándorlási aránya a legtöbb országban magasabb, mint a teljes kivándorlási arányszám, és ez a különbség a legszegényebb származási országokban még nagyobb – van, ahol az alacsony képzettségűek kivándorlási aránya elenyésző.
A The Fund of Peace szervezet jelentése szerint a kis szigeteket – Szamoa, Jamaica, Haiti – és a szubszaharai Afrikát sújtja leginkább a humán erőforrás elvándorlása. Magyarország kedvező helyet foglal el a ranglistán: a vizsgált 179 ország közül a 132. helyen áll, azaz világviszonylatban alacsonynak számít a magyar humántőke kivándorlása. Ez annál is figyelemreméltóbb, mivel számos uniós ország megelőz minket a magasan képzett munkaerő elvándorlásában. A franciáknál ez az arány 67,8, az íreknél 63,9, a finneknél 62,8, a németeknél 58,9, a belgáknál 56,8, az osztrákoknál 50,9 százalékos. Nálunk ez a ráta 7 százalék, de még így is aggasztó az évente 40 ezer magasan kvalifikált szakember elvándorlása.
Új tendencia a világban a fordított agyelszívás. A kínai tehetségek számára évtizedeken keresztül az jelentette a sikert, ha az Egyesült Államok technológiai szektorában tudtak karriert befutni. Ez a helyzet napjainkra megváltozott: egyre többen térnek haza közülük, hogy támogassák Peking erőfeszítéseit a saját Szilícium-völgy fejlesztésében. A fordított agyelszívás egyre több olyan kínai fiatalt is hazacsábít, aki külföldön szerzett diplomát, és a korábbi években ott is vállalt munkát.
A világ második legnagyobb gazdasága, Kína ma kendőzetlenül arra törekszik, hogy megelőzze az USA-t az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika és az orvosi kutatás. Van miből válogatniuk: az olyan amerikai világcégek, mint a Meta, a Google, a Microsoft vagy az Amazon jelentős létszámleépítésekbe kezdett, és az elbocsátott szakemberek szabad prédát jelentenek a kínai konkurensek számára. Ma már olyan szakemberek dolgoznak kínai cégeknek, mint a Google korábbi kutatásokért felelős alelnöke, Vu Jong-Hui (Wu Yonghui), vagy az OpenAI vezető kutatója, Jao Sun-ju (Yao Shunyu).
Kínában külön nevet adtak a hazatérőknek: tengeri teknősöknek (najkuj) hívják őket, mert ennek a fajnak a nőstényei évekig bolyonganak az óceánban, de aztán visszatérnek születési helyükre.
