Milorad Dodik a háttérből is győzött, a megosztottságot erősítette a bosznia-hercegovinai választás
Denis Bećirović, Željka Cvijanović és Darijana Filipović kerülhet a háromtagú államelnökségbe. Milorad Dodik ugyan nem indulhatott, pártja mégis erős maradt a Republika Srpskában. A mindössze 42,2 százalékos részvétel mély kiábrándultságot jelez. Gyors politikai fordulat aligha várható.
A vasárnapi választás első eredményei ismét azt mutatják, hogy az ország politikáját továbbra is az etnikai törésvonalak és a régi pártstruktúrák határozzák meg. A szerb többségű Republika Srpskában Milorad Dodik pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége győzelmet hirdetett, noha maga Dodik jogerős ítélet miatt nem indulhatott. A kampány és a választási éjszaka így is körülötte forgott.
A háromtagú államelnökség szerb helyéért induló Željka Cvijanović, Dodik közeli szövetségese 55 százalék fölötti eredménnyel vezetett. A horvát posztért Darijana Filipović, a Horvát Demokratikus Közösség jelöltje állt az élen, a bosnyák helyet pedig Denis Bećirović szociáldemokrata politikus őrizheti meg. Az országos részvétel mindössze 42,2 százalék körül alakult.
A távolmaradás jól mutatja a politikai rendszerrel szembeni kiábrándultságot. Bosznia-Hercegovina gazdasági gondokkal, elvándorlással és tartós intézményi bénultsággal küzd. A fiatalok nagy számban költöznek külföldre, a közös állami döntéseket pedig rendszeresen blokkolják az etnikai alapon szerveződő pártok. A választás egyszerre szólt a közösségi identitásról és arról a széles körű érzésről, hogy a daytoni rendszer kevéssé képes működőképes kormányzást teremteni.
Dodik a választás estéjén úgy beszélt, mintha személyesen nyert volna. Azt állította, hogy pártja megszerezte a boszniai elnökség szerb helyét és a Republika Srpska elnöki tisztségét is, ahol Savo Minić vezetett. Dodik a kampányban Bosznia-Hercegovinát működésképtelen államnak nevezte, és jelezte, hogy pártja a jogi korlátozások ellenére sem változtat politikai irányán.
A boszniai szerb vezetőt azért tiltották el a közhivatal viselésétől, mert nem hajtotta végre a daytoni békerendszer végrehajtását felügyelő nemzetközi főképviselő döntéseit. A tilalom mégsem szorította ki a politikából: továbbra is ő uralja az SNSD-t, rendszeresen megjelenik a párt rendezvényein, támogatja jelöltjeit, és a választási eredményeket is ő értékelte.
A daytoni rendszer két széles autonómiájú entitásra, a bosnyák–horvát Föderációra és a boszniai Szerb Köztársaságra épül, amelyeket gyenge közös állami intézmények kapcsolnak össze. A konstrukció legfontosabb sikere, hogy három évtizede megőrizte a békét, ugyanakkor olyan vétópontok sokaságát is létrehozta, amelyekkel a három nagy közösség politikai elitje rendszeresen blokkolhatja a számára kedvezőtlen döntéseket.
Dodik politikájának fontos eleme a Moszkvához fűződő kapcsolat. A választás előtt ismét találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a kampányzárón jelen volt az orosz nagykövet is. Győzelmi beszédében Putyin mellett Donald Trump amerikai elnököt is méltatta. Oroszország a Republika Srpska autonómiáját hangsúlyozó politikát támogatja, miközben az Európai Unió és az Egyesült Államok a közös állami intézmények működőképességét próbálja erősíteni.
Bosznia 2022 óta uniós tagjelölt, a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról 2024-ben született politikai döntés, de a tényleges folyamat azóta is akadozik. Az igazságügyi reform, a korrupció elleni fellépés és az állami intézmények megerősítése rendszeresen elakad. A vasárnapi eredmények alapján ettől gyors változás most sem várható, hiszen az országos parlamentben ismét olyan koalícióra lesz szükség, amely átnyúlik az etnikai határokon.
A választást technikai problémák is kísérték. Az új biometrikus azonosítás és az elektronikus szavazatfeldolgozás több helyen késéseket okozott, ezért néhány szavazóhelyiség a hivatalos zárás után is nyitva maradt. A reform célja a választási csalással kapcsolatos régi vádak visszaszorítása volt. A papíralapú szavazólapokat ugyanakkor megtartották, így vitás esetben továbbra is lehetőség van kézi ellenőrzésre.
Az első eredmények inkább folytonosságot, mint fordulatot ígérnek. Cvijanović újabb mandátuma, a horvát nacionalisták erős szereplése és Bećirović vezetése azt mutatja, hogy az ország továbbra is a nacionalizmus csapdájában marad. A rendkívül alacsony részvétel viszont azt jelzi, hogy a társadalom kiábrándult a politikusokból, sokan a teljes politikai rendszertől elfordultak.
