Kórházba szállították azt a nőt, akit Tennessee államban akartak kivégezni
Christa Pike harminc évet töltött börtönben, nagy részét magánzárkában. Szerdán úgy ébredt, hogy ez lesz az utolsó napja a földi halandók között, ám a sors másképp hozta: az esti órákban megkezdett kivégzés nem úgy végződött, ahogyan reggel még számíthatott rá – és ahogyan az igazságszolgáltatás is tervezte.
Az életének két dózis pentobarbitált tartalmazó halálinjekcióval sem tudtak véget vetni, ezért kórházba szállították, ahol jelenleg is kezelik.
„Úgy fogok távozni ebből a világból, ahogy életem nagy részét töltöttem. Szeretettel” – idézték a nőt a kivégzés előtt.
Este fél hét körül a kivégzés eredményét hitelesítő szemtanúkhoz csatlakoztak az újságírók is, akik a halálszobát eltakaró függöny mögött várták a fejleményeket. Beszámolójuk szerint a nő nemcsak hogy aludt, de még a horkolását is hallani vélték. Pike később arról panaszkodott, hogy égő fájdalmat érzett a karjában, mintha szét akarna robbanni. A mellette lévő lelkipásztor énekére állítólag úgy reagált, mintha maga is énekelt volna. Ügyvédei végül kiadták azt a jelentést, hogy Pike nem vesztette el az eszméletét.
Az utolsónak szánt napon az igazságszolgáltatás fogaskerekei ismét mozgásba lendültek. Az ügyvédek újra elővették korábbi érveiket, miszerint a bíróság elégtelenül kezelte a védelem jogi alapját: Pike gyerekként óvodás kora óta szexuális abúzus áldozata volt, családja nem törődött vele. Ez vezetett végül – nem sokkal a 18. életévének betöltése után – a brutális gyilkossághoz.
A Tennessee Egyetem melletti erőbe vonszolta fiatalabb társaival a 19 éves Colleen Slemmert, betonnal ütötték-verték, a koponyájából csontdarabokat vettek magukhoz – amivel állítólag dicsekedtek is –, majd tapétavágó késsel pentagramot vágtak ki a mellkasából, ami sátánizmusra utalt.
Szerdán csaknem kilenc órán át tárgyalta a helyi szövetségi bíróság a Pike ügyvédei által benyújtott keresetet, és miután Tennessee ítélőszéke időlegesen elhalasztotta a kivégzést, az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához fordultak. A testület helybenhagyta az eredeti ítéletet.
Este 9 óra körül szirénázott a mentő – tudósítottak az újságírók –, Christa Pike-ot kórházba szállították a halálszobából.
A történet önmagában is abszurd. Amerika egyrészt azért követte lélegzetvisszafojtva a fejleményeket, mert több mint 200 év elteltével most végeztek volna ki újra nőt Tennessee államban. Másrészt a közvélemény egy része némi szimpátiát is táplált iránta, mert több híradás beszámolt arról, hogy Christa megváltozott, megbánta tettét. Ő maga is elmondta a New York Timesnak ügyvédein keresztül küldött üzenetében: „Nem hiszem, hogy valakinek meg kellene ölnie engem azért, hogy megtanítsa nekem: ölni helytelen. Nem én leszek az, akinek ezután tovább kell szenvednie.” Úgy fogalmazott, hogy őt ugyan a pokolra küldik, de az nem az ő pokla lesz.
A világ legfejlettebb országában a lakosság egyre kisebb hányadának megelégedésére még mindig végeznek ki embereket. Trump elnöknek esze ágában sincs megszüntetni a halálbüntetés intézményét. Ebben támaszkodhat arra is, hogy Slemmer anyja a drámai fejlemények után is azt mondja, bűnhődnie kell Pike-nak, aminek egyetlen, számára elfogadható formája van: a halál. A Floridában élő asszony még adományokat is gyűjtött, hogy Tennesseebe utazhasson, mert látni akarta lánya gyilkosának a halálát.
A börtön előtt két csoport tüntetett: az egyik a kivégzés intézményének eltörléséért, a másik annak megtartásáért.
