Hatásbecslés készült az árrésstop előtt, de annak tartalma nem nyilvános
Az árrésstop bevezetése előtt az akkori gazdasági tárca hatásbecslést készített, amelyhez a kereskedők önkéntes adatszolgáltatás keretében üzleti titoknak minősülő beszerzési és átadási árakat, valamint kondíciókat bocsátottak rendelkezésre. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a Népszava közérdekű adatigénylésére megerősítette a hatásbecslés létezését, módszertanát, munkatábláit és eredményeit azonban nem adta ki.
A tárca szerint a számítás bemeneti adatainak egy része a Központi Statisztikai Hivatal fogyasztóiár-statisztikáiból és az Agrárközgazdasági Intézet piaci árinformációiból származott. Ennél részletesebb információkkal rendelkezett az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium: a kereskedők beszerzési árakat, a kereskedők és beszállítók közötti átadási árakat és kondíciókat adtak át, amelyekből árrésmutatókat is képeztek. A minisztérium válasza kimondja: „a hatásbecslés az üzleti titoknak minősülő beszerzésiár-adatok közvetlen felhasználásával készült”.
A válaszból az is kiderült, hogy léteztek számítási munkatáblák, köztes eredmények, termékkategóriánkénti értékek, valamint becslési módszertan. Utóbbiról a tárca azt írta, hogy „a kormány döntésének előkészítésére irányuló eljárás során készült”. A GEM válaszából nem derül ki, mikor készült el a hatásbecslés, hány kereskedő szolgáltatott adatot, és az sem, hogy az eredményeket milyen formában ismerték meg a kormány tagjai a rendelet március 11-i kihirdetése előtt.
Az sem világos, hogy a becslés a közvetlen árhatásokon túl vizsgálta-e a beavatkozás lehetséges mellékhatásait. Nem tudható, számoltak-e azzal, hogy a kereskedők a bevételkiesés egy részét más termékek árazásában ellensúlyozhatják, és azt sem vizsgálták-e, milyen hatással lehet az intézkedés a beszállítókra, a hazai élelmiszeriparra, az importra, a beruházásokra, a kisebb boltokra vagy a foglalkoztatásra.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség korábban azt állította, hogy az intézkedést márciusban „semmiféle hatástanulmány nem alapozta meg”. A mostani minisztériumi válasz alapján annyi bizonyos: az árréskorlátozás előkészítése során készült hatásbecslés, amelyhez nem nyilvános, önkéntesen megküldött vállalati adatokat is felhasználtak. Az viszont továbbra sem világos, pontosan mire terjedt ki ez a számítás.
A kormány 2025. március 11-én hirdette ki az árrésstopról szóló rendeletet, amely március 17-én lépett hatályba. A szabályozás az érintett élelmiszereknél főszabályként legfeljebb 10 százalékban korlátozta a kereskedők árrését, illetve az nem haladhatta meg a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést sem.
A GKI Gazdaságkutató 2025 májusában az OKSZ megbízásából külön elemzést készített az intézkedés következményeiről. A kutatás szerint az árrésstop csökkentette a közvetlenül érintett termékek fogyasztói árát, ám komoly mellékhatások kockázatával járt: a kisebb üzletek bezárásának veszélyét, a kiskereskedelmi beruházások és a foglalkoztatás visszaesését, az import növekedését és a hazai élelmiszeripar pozíciójának romlását emelte ki. Mindez az elemzés szerint a GDP növekedési kilátásait is ronthatja.
A tárca az adatok kiadását több indokra hivatkozva tagadta meg. A kereskedőktől származó beszerzési árak és kondíciók üzleti titkot képeznek, és az érintett cégek bizalmas kezelés mellett adták át azokat. A minisztérium szerint még az aggregált munkatáblák és termékkategóriánkénti eredmények közzététele is lehetővé tehetné egyes vállalkozások adatainak visszaszámítását. A becslési módszertan nyilvánosságát azzal is indokolták, hogy az a kormány döntésének megalapozását szolgáló adat, amely főszabály szerint keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános.
A GEM közlése szerint az intézkedés vizsgálata és nyomon követése továbbra is „a korábban alkalmazottal megegyező becslési apparátusra épül”, vagyis a jelenlegi gazdasági tárca is használja azt a módszertani rendszert, amelyet még az előző kormány idején dolgoztak ki. Annak tartalma nélkül azonban továbbra sem állapítható meg, hogy a számítás kizárólag a közvetlen árhatásokra koncentrált-e, vagy a szabályozás szélesebb gazdasági következményeit is vizsgálta.
