Az ügynök akár hős is lehet: a Pussy Riot tagjának beszervezése rámutat, hogy fenyegetettségben nincs szabad döntés
A Tisza-kormány tervei szerint 2027. február 25-ig nyilvánosságra kerül minden ügynökakta. A jelen hasonló beszervezési példái azonban óvatosságra intenek az esetleges ítélkezési kedvben.
Ez év augusztusában az orosz Pussy Riot művészeti és aktivistacsoport egyik tagja, Rita Flores külföldre menekülése után videóinterjúban tett vallomást arról, hogy 2023-ban beszervezte az állambiztonsági szolgálat. Jelentéseket kellett tennie a Putyin- és háborúellenes kulturális körök tagjairól. Végül arra is rá akarták venni, hogy segédkezzen Pjotr Verzilov likvidálásában, ami elől sikerült kitérnie.
Flores vallomása bejárta a világsajtót. Újabb adalékok derültek ki Putyin autokráciájának elnyomó mechanizmusairól, amelyek a 2012-es keményvonalas nemzeti kurzusváltás idején kezdtek kiépülni. Az egyik első jelzést éppen a Pussy Riot elleni hatósági fellépés adta. Az együttes tagjait, akik a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház oltára előtt könyörögtek, letartóztatták és kétéves börtönbüntetésre ítélték.
Rita Flores beszámolója rendkívül megrázó. Elmeséli, hogy az FSZB megfenyegette, retorziók érik a családját, anyja meggyilkolása sem kizárt, ha ellenkezik. Két tartója volt: egyikük kemény hangot ütött meg, a másik békésebbet, aki igyekezett térítgetni a hazafias putyini út felé. A nő állandó rettegésben élt.
A vallomás fogadtatása nem volt egyszólamú. A többség elfogadta a bocsánatkéréssel is felérő gyónást. Marija Aljohina hangsúlyozta, hogy a fenyegetések olyan lelkiállapotba sodorják az embert, hogy nem vádolható morálisan. Ám akadtak, akik elítélték Florest a gyengeségéért. A nő áldozatként jelenik meg, sőt hősi árnyalatot kap.
Jellegzetes ügynökügyről van szó, a szokásos erkölcsi kérdéseivel. Annyi világos, hogy ez nem tréfadolog, még kevésbé romantikus dráma. Amikor a hatalom odaáll eléd, és rád vicsorítja teljes erejét, minden más dimenzióba kerül. Az életedről döntesz. Lemondasz jövőről, szabadságról, vagy alkut kötsz az elnyomás valóságával. A hősiesség morálisan nem számonkérhető.
Az Országgyűlés elfogadta az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényt. A folyamat 2027. február 25-én zárul le. Az állam ígéri, hogy körültekintő módon kezeli a kérdést. A cél nem a megbélyegzés, hanem a szocialista, szovjet korszak elnyomó rendszere működésének feltárása.
Rita Flores esete is bizonyítja, hogy ez döntően áldozati szerep. A kiszolgáltatottság miatt fenyegetettségben nem lehet morálisan megítélhető döntést hozni. A hősies helytállás maximális elismerést érdemel, de nem lehet erkölcsi norma. Mindenfajta elnyomásért az elnyomókat lehet csak felelősségre vonni.
Érdemes szembenézni azzal is, hogy egy autoriter társadalomban nem feltétlenül az állambiztonsági hálózatokba gabalyodók a legkártékonyabb szereplők. Nem a jelentőktől, hanem a feljelentőktől kell óvakodni. Az intrikusoktól, akik hatalmi előszobákban kilincselgetnek, egyéni érdekből karaktergyilkosságokat követnek el. Őket nem lehet kiszűrni.
