Együtt hallgat a Tisza és a Fidesz a pótköltségvetésről
A Tisza képviselőcsoportja nulla, a Fidesz–KDNP 51 fős frakciója pedig mindössze két módosító indítványt nyújtott be a 2026-os pótköltségvetés kapcsán. Mindössze 25 módosító indítvány érkezett összesen, valamennyi az ellenzéktől. Az épp aktuális kormánypárti képviselők – jelen esetben a Tisza képviselői – úgy tűnik, kizárólag a kormányzat javaslatának megszavazását tekintik feladatuknak, nem pedig a helyi vagy országos ügyek felkarolását, illetve a választókörzeti fejlesztésekért való lobbizást.
A kormány reális, 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos inflációs tervvel terjesztette be a pótköltségvetést. A kiadásokba belevették az előző kormány választási és más pazarló, ám előirányzattal nem fedezett költéseit, a kormányváltás utáni jóléti kiadások minimális emelését, és 500 milliárd forintot félretettek az előre nem látható kiadásokra a haváriaalapba.
A GDP 7,5 százalékára, 7110 milliárd forintra rúgó államháztartási hiány megalapozott. A deficitnél egyelőre inkább lefelé mutató kockázatokat látni, bár arra szinte semmi esély, hogy az idén a GDP 7 százaléka alá benézzen a hiány.
A Fidesz egyetlen módosító javaslatot sem terjesztett be a hétfő délelőttig. A KDNP képviselője, Latorcai Csaba két indítványt nyújtott be. Az egyik az 500 milliárd forintos haváriaalapból 75 milliárdot különítene el a mezőgazdasági termelők extra támogatására az aszály miatt. A javaslat nem növelné a hiányt, mivel a haváriaalap keretét 425 milliárdra csökkentené. A másik javaslat 5 milliárd forintot adna azon társasházak támogatására, amelyek elesnek a homlokzati gigahirdetésekből származó bevételeiktől, miután a Tisza betiltotta ezeket a hirdetési felületeket.
A Mi Hazánk frakciója három képviselője – a frakció fele – 23 javaslatot tett a Ház elé. Javaslataik fejlesztésekről és bérrendezésről szólnak. Dócs Dávid, Novák Előd és Szabadi István képviselők gimnázium- és kórházfelújításért, út- és vasútfejlesztésekért vagy egy bajba jutott önkormányzat (Tiszaföldvár) támogatásáért lobbiznak. Szabadi István a szociális szférában dolgozók béremelésére tesz javaslatot, erre 85 milliárd forintos, fedezet nélküli kiadási előirányzatot javasol. A kormány a múlt héten jelezte, hogy készül béremelésre a szociális ágazatban, ám ennek egyelőre nincs nyoma a parlament előtt fekvő költségvetésben.
